2005: atomcsapás az USA erőire?

Mind a Pentagon, mind az amerikai–kínai kapcsolatokkal foglalkozó bizottság jelentése Kínát nevezte meg azon államként, amely a közeljövőben biztonsági kockázatot jelent Amerika számára. A marxista állam Amerika ellenfeleivel kereskedik: fegyvert ad el nekik olajért.

Az Egyesült Államok kormánya úgy véli, Kína lehet a biztonságot veszélyeztető, első számú veszélyforrás – akár hónapokon belül – írta a NewsMax.com. A Pentagon és a kínai kapcsolatokkal foglalkozó bizottság egyaránt kiemelte Kína növekvő katonai erejét, valamint rablógazdálkodással jellemezhető gazdaságpolitikáját.

A NewsMax szerint az Egyesült Államok biztonságpolitikai szakértői nyugtalanítónak látják, hogy Kína befolyása megnövekedett az ázsiai térségben: ezt az észak-koreai atomfegyverügyletben betöltött közvetítő szerepe is kiemelte.

A bizottság jelentése kiemelte: Kína előnybe került az amerikai vállalatokkal szemben folytatott versenyben. Gazdasági elemzők szerint a kínai jüan alulértékelt, akár 50-60 százalékkal is. A kínai kormány rendszeresen interveniál a nemzetközi tőzsdéken, hogy fenntartsa a 8,28 jüan/dolláros értéket.

Kína megsértette a világkereskedelmi szervezet, a WTO szabályait is: kínai cégek jelennek meg a nemzetközi piacokon, amelyek a gyanútlan amerikai beruházók segítségével olyan pénzeket mosnak tisztára, amelyek az Egyesült Államok biztonságát veszélyeztető tevékenység eredményeképpen keletkeznek – olvasható a dokumentumban.

A bizottság jelentése aláhúzza: Kína komoly veszélyt jelent amiatt is, hogy folytatja a fegyverüzleteket olyan országokkal, mint Észak-Korea, Pakisztán, Irán. Egyfajta olajat fegyverért üzletről van szó: a marxista állam növekvő energiaigénye, amely gyorsan bővülő és terjeszkedő gazdasága miatt többszörösére nőtt, különösen veszélyezteti az Egyesült Államokat. Kétoldalú szerződésekben ugyanis az olajért és az olajügyleteket meghatározó ármegállapodásokért cserébe Peking veszélyes fegyvereket ad el az USA által „lator államoknak” is nevezett országoknak – figyelmezet a bizottság. Kína energiaügyi együttműködési megállapodást kötött Amerikával épp úgy, mint Szudánnal.

A Pentagon aggodalommal idézi Nikolaj Serbakovnak, az orosz energiaügyi intézet tanácsadójának nyilatkozatát, amely bizonyítja, hogy Moszkva új generációs, Sunburn típusú robotrepülőgéppel és hadihajók ellen alkalmazható Moskit robotrepülőkkel látta el Kínát. Jelentős kockázati tényezőnek tűnik Tajvan: Kína akár nukleáris fegyverekhez is kész nyúlni, hogy csapást mérjen az amerikai erőkre, ha fejébe veszi a sziget elfoglalását. Kína növekedéséből adódóan a Pentagon elemzői 2005–2010 közé tesznek egy esetleges kínai háborút Tajvan ellen.