Kincset érő adatbázisok

Mivel az ingatlanok értékbecslése több problémát is felvet, ezért az Országos Lakásügyi és Építési Hivatal egységesítené a folyamatot. A szakma a tanulóéveit tapossa, bár sok a felkészült szakember is, de azok sem rendelkeznek elegendő információval.

Az ingatlanok értékbecslésének szabályozását tervezi az Országos Lakásügyi és Építési Hivatal (OLÉH) – mondta el Fegyverneky Sándor, az OLÉH elnöke. Jogszabályokkal egységessé tennék az oktatást, a vizsgáztatást, az értékelési metodikát, vagyis szakmásítanák a területet, az értékbecslésre jogosultakat pedig nyilvántartásba vennék. A területet Európa nyugati részén is szabályozzák, ott egységes táblázatok és szabályok segítik a becslőket. Fegyverneky szerint komoly gond, hogy azonos időben két értékbecslő ugyanarra az ingatlanra számottevően eltérő értéket állapít meg, pedig a becsléseket szabályozással és egységes szempontrendszer kialakításával közelíteni lehet egymáshoz.

A bankok a jelzáloghiteleknél piaci alapú összehasonlító értékbecslést végeztetnek, ami az adott ingatlan környezetében lévő ingatlanforgalmi adatok alapján készül.

Ezzel kapcsolatban Fegyverneky elmondta, hogy a piaci alapú értékbecslést is befolyásolják olyan tényezők, mint a szezonalitás, vagy hogy az aktuális trend szerint ingatlanba vagy pénzügyi eszközökbe érdemesebb-e befektetni. Emellett torzíthatja az adatot, ha éppen egy lakásfajta (például a kis lakások) iránt megnő a kereslet. Az elnök úgy véli, a napi piaci árak által befolyásolt becslés a 15-20 éves futamidejű hitelek esetében nem mérvadó. Ugyancsak torzító egyes banki szakemberek szerint, hogy az értékbecslők eltérő információkkal rendelkeznek.

A Napi Gazdaság által megkérdezett banki szakértők úgy vélik, az ingatlan-értékbecslőknek sokszor nincs elegendő információjuk a helyi piaci viszonyokról. Egyesek szerint a szakma a tanulóéveit tapossa, bár elismerik, sok felkészült szakember is van, de azok sem rendelkeznek elegendő információval.

Jelentős értékbecslési adatbázis egyébként éppen a bankoknak áll rendelkezésére, különösen a három jelzálogbank tekinthető ingatlan-értékbecslési adatcentrumnak. Az utóbbi két évben felbecsült néhány százezer ingatlan már megfelelő kiinduló adatbázis, főleg az OTP Bank esetében, ahol a legnagyobb adatállomány gyűlt össze; 160-180 ezer ingatlan értékbecslési adatával rendelkeznek. Bár az állomány még túl fiatal, de két-három év múlva már megfelelő lesz trendek megállapítására is. Értesülésünk szerint az OTP Bank olyan rendszert épít ki, ahol utcára pontosan meglennének az ingatlanforgalmi adatok, akár évekre visszamenőleg. A bankok másik fontos adatbázisa a 350 ezer illetékhivatali adaton alapul.

A bankoknak is közös érdekük lenne az adategyeztetés, hogy az ingatlan-értékbecslés átlátható, tiszta és prudens legyen. Közös adatbázis esetleges kiépítéséről ugyan hallani egy-egy elejtett szót, de ez ma még távolinak tűnik. A bankok szigorúan járnak el azokkal a becslőkkel szemben, akikről a munkájuk alapján úgy vélik, nem megfelelően végzik a dolgukat, ezek egy pillanat alatt lekerülnek a hitelintézetek által alkalmazott ingatlancégek listájáról. Bár egyre többet hallani arról, hogy az ügyfelek elégedetlenkednek az ingatlanuk értékbecslésével, ma még meglehetősen ritka eseménynek számít, hogy egy ügyfél felülvizsgálatot kérjen ilyen ügyben.

Forrás: Napi Gazdaság