A Fidesz az elkobzott felvidéki földekért

A Fidesz segítséget kíván nyújtani annak a több százezer egykori felvidéki magyar gazdának, illetve azok örököseinek a felkutatásához, akiknek Csehszlovákiában 1945 és 1948 között a Benes-dekrétumok alapján jogtalanul kobozták el földjeiket.

Internetes honlapon keresztül ígér tájékoztatást és útmutatást a Fidesz Gazda Tagozata és Külügyi Kabinetje, a „Tégy a Magyar Gazdáért” Alapítványon keresztül a Szlovákia területén lévő nevesítetlen földek tulajdonosainak beazonosításához, illetve az úgynezett nevesítési eljárás lefolytatásához. A politikus szerint a tulajdonosok, illetve az örökösök 90 százaléka ma sem tudja, hogy igényt tarthat elkobzott földjére, pedig erre a szlovákiai földtörvény tavalyi módosítása lehetőséget biztosít. Hatszázezer hektárnyi, mai áron összesen több mint 150 milliárd forint értékű olyan nevesítetetlen földterületről van szó, amelynek tulajdonjoga, a benesi időszak tévedései vagy földtulajdon-átvezetési hiányosságai miatt, máig nem évült el. – Kötelességünknek érezzük a segítségnyújtást, hiszen május 1-je óta csupán jelképes határ húzódik a két Európai Uniós tagállam között. Egyébként is, mivel sok ezer egykori felvidéki, onnan kitelepített honfitársunk, illetve a kitelepítettek örököse érintett a nevesítésben – jelentette ki Faludi Sándor, a Fidesz gazdatagozatának elnöke a mai sajtótájékoztatón.

Hozzátette: alapvetően azért is tekinti kiemelt feladatának a Fidesz a segítségnyújtást, mert a Szövetség gazdatagozatának alapító nyilatkozatába belefoglalták a határon túli, vagyis a Kárpát-medencében élő magyar gazdák sorsának, életének, boldogulásának figyelemmel kísérését. Faludi reméli, hogy a szlovák szomszédok megértik a Fidesz aggodalmát, hiszen a tavaly ősszel elfogadott új szlovák földtörvény szigorú időbeli korlátokat szab a nevesítetlen parcellák beazonosításának és tulajdonjoguk tisztázásának, miközben az információáramlás feltételei korántsem adottak. A módosított szlovákiai földtörvény értelmében 2005. szeptember 1-jéig jelentkezhetnek a tulajdonosok, illetve örököseik földjeikért, ezt követően ugyanis a szlovák állam, illetve 2006. január 1-jétől az illetékes szlovákiai önkormányzatok kezébe kerül a földterület.

– A folyamat lezárása pedig sem polgári, sem európai jogi értelemben nem indokolt – mondta Bába Iván, a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője. Az ellenzéki politikus szerint minden egykori szocialista ország számára fontosnak kellene lennie, hogy a történelmi viszontagságoktól megviselt földtulajdonosoknak visszaadja a földtulajdonba vetett hitet. A restitúció idén január elsején újra megnyílt lehetőségéről a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője kijelentette: sajnálatos, hogy a különböző médiumokban gyakran összemosódik a nevesítetlen földek és a restitúció kérdésköre. Emlékeztetett: téves az a külügyminisztériumi információ, miszerint az 1949-ben a Csorba-tónál aláírt magyar-csehszlovák jegyzőkönyv rendezte ezt a kérdést, mivel ezt a jegyzőkönyvet a csehszlovák parlament soha nem ratifikálta, így az nem hatályos.