Rejtélyes találkozó a MÁV-kórházban

Tavaly júliusban, a brókerbotrány kirobbanása után Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár egy harmadik személy társaságában találkozott Rejtő E. Tiborral, a K&H-ügy későbbi gyanúsítottjával – tudta meg a Magyar Nemzet. A megbeszélés meglehetősen furcsa körülmények között, a MÁV-kórházban volt, ahol az intézmény munkatársai felismerték az MSZP-s politikust és a K&H Bank volt vezérigazgatóját.

Magyar Nemzet
2004. 07. 15. 5:35
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tóth András nemzetbiztonsági államtitkár Kulcsár Attilán kívül találkozott a K&H-nál történt pénzügyi bűncselekmények egy másik, későbbi gyanúsítottjával, Rejtő E. Tiborral is – tudta meg a Magyar Nemzet. A MÁV-kórház egyik alkalmazottja elmondta, hogy az MSZP-s politikus az intézmény előcsarnokában találkozott a K&H Bank pénzmosással és sikkasztással gyanúsított volt vezérigazgatójával. A megbeszélés tavaly júliusban, egy hétköznapon volt, azon részt vett egy, a lap informátora által be nem azonosított személy is, aki a kórház betege volt akkor. A Magyar Nemzet érdeklődésére az események szemtanúja elárulta, hogy a rejtélyes harmadik férfi fürdőköpenyben és pizsamában jelent meg, majd a társaság egy különszobába vonult el. A Tóth András által eltitkolt tanácskozás még a K&H Equities Rt. exbrókerének bécsi őrizetbe vétele előtt történt, ám ekkor Kulcsár Attila már külföldön volt. A megbeszélésről, amely hozzávetőlegesen egy órán át tartott, Rejtő távozott először, majd kis idő elteltével Tóth is elhagyta az egészségügyi intézményt.

A nemzetbiztonsági államtitkár korábban a Népszava Találgat a Magyar Nemzet című írásában elmondta, hogy folyamatban lévő nyílt büntetőeljárási ügyben nem kíván nyilatkozni. A napilap munkatársa a Magyar Nemzet korábbi cikke nyomán azt kérdezte a szocialista politikustól, hogy találkozott-e más, a bűncselekményben később meggyanúsított személlyel a bankbotrány kirobbanása után.

Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy Tóth András miért találkozott Rejtő. E. Tiborral, mint ahogyan azt sem, az államtitkár miért hallgatott az eszmecseréről, amelyről még a parlament nemzetbiztonsági bizottsága előtt sem ejtett szót. Rejtő ügyvédje, Kollár Károly a Magyar Nemzet kérdésére nem kívánta kommentálni a lap értesülését.

Mint köztudomású, Tóth András még a brókerügy kirobbanása előtt találkozott Bánáti János ügyvédi irodájában Kulcsár Attilával is. Ekkor a Nemzetbiztonsági Hivatal már figyelte a brókert, így nem teljesen világos, hogy Tóth András miért ment el a találkozóra, illetve miért nem küldte el maga helyett az üggyel foglalkozó operatív tisztet. Azt, hogy milyen minőségében és milyen célból folytatott eszmecserét a brókerrel, mind a mai napig nem lehet pontosan tudni. Mindenesetre Kulcsár a találkozó után külföldre távozott. Arra, hogy miért is utazhatott el, csupán a K&H belső vizsgálatakor keletkezett jegyzőkönyvekből lehet következtetni. Kulcsár asszisztense, Pinizsi Hajnalka ugyanis a banki revizorok kérdésére azt válaszolta: „Attila mondta, hogy azt kérték tőle, egyedül vigye el a balhét (…). Végül úgy egyeztek meg, hogy Magyarországon kiadnak körözést ellene mint egyszemélyű bűnelkövető, és kimegy Ibizára, és öt évig nem jön vissza.”
Időközben arra is fény derült, hogy Tóth kérésére Kulcsár egy feljegyzést írt számára, ami ugyan a sajtóban megjelent, ám az államtitkár elmondása szerint hozzá nem jutott el. A dokumentumban mások mellett több szocialista politikus, ugyanezen párt két polgármestere, pénztárnoka, egy miniszter és egy fegyvercég vezetőjének a neve is szerepelt.

Bácskai János, aki a maffiaellenes központ főigazgatójaként többször találkozott a brókerrel, állítja: a dokumentum Kulcsártól származik. A tábornokot Kulcsár Attila először közvetlenül Szász Károly PSZÁF-elnök megveretését követően, a Pannonplast-ügy kapcsán kereste meg. A bróker arról tájékoztatta, hogy a részvényvásárlással összefüggésben a K&H-nál lévő iratok veszélyben vannak, amit Bácskai jelzett is az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságának. Az információ hatására verseny alakult ki a rendőrség, a PSZÁF és az NBH között az iratok áttanulmányozásáért. Az ORFK a jelzést követően már másnap kiszállt az Equitieshez, és dokumentummásolatokkal távozott. Még aznap megjelentek a PSZÁF munkatársai is a cégnél, ám ezt megelőzően a Nemzetbiztonsági Hivatal Sáray Évától, a PSZÁF akkori elnökhelyettestől – Tóth András utasítására – tájékoztatást kért arról, hogy a pénzügyi felügyelet mikor küldi embereit a K&H brókercégéhez. Az egyelőre rejtély, hogy Tóth Andráséknak miért volt olyan fontos ez az időpont.

Mint ismeretes, Bácskai János Ausztriába is kiutazott a brókerhez. A Nemzetbiztonsági Hivatal Kulcsár telefonját lehallgatva rögzített több, kettejük között zajló beszélgetést. Az előző ciklusban kinevezett tábornok nem maradhatott a maffiaellenes központ élén, hiszen az NBH a Kulcsár elleni feljelentésébe becsatolta a telefonlehallgatási jegyzőkönyveket.

Az ügyészségen hivatalból eljárás indult Bácskai ellen, ezért a tábornokot felfüggesztették beosztásából. Bácskai – aki találkozóiról tájékoztatta Tóth Andrást, Lamperth Mónika (MSZP) belügyminisztert és Kiss Péter (MSZP) kancelláriaminisztert – a Magyar Nemzetnek adott interjújában közölte: ő arra próbálta rávenni Kulcsárt, hogy ne egyedül vállalja a felelősséget, még ha többen lesznek is, akik megpróbálják erről őt meggyőzni. A bróker Bácskainak elmondta azt is, hogy a nemzetbiztonsági államtitkárt – amikor Bánáti János ügyvéd irodájában találkozott vele – az egész ügyből lényegében csak az MSZP-s szálak érdekelték. Bácskai ezen kijelentéseire Tóth meglehetősen indulatosan reagált, ám rágalmazásért a lap tudomása szerint nem indított eljárást.

A Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ tisztségéből felfüggesztett vezetőjét hivatali visszaélés bűntette miatt első fokon elítélte az ügyét vizsgáló katonai tanács, s a dandártábornokot honvéddá fokozta le, nem jogerősen. A bíróság indokolása szerint a tábornok, hivatali hatalmával visszaélve, közbenjárt Kulcsár Attila érdekében. A közelmúltban kiderült, hogy a Bácskai-ügyben alapdokumentumként kezelt lehallgatási jegyzőkönyvek használhatóságával kapcsolatban kételyek merültek fel, ami hatással lehet az eljárás másodfokon való folytatására is.

Villányi–Török

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.