A New York Times és az IHT a vajdasági atrocitásokról

Kiemelt helyen, vastag betűs címmel közölt helyszíni tudósítást Szabadkáról a New York Times csütörtöki száma. Az újság a szerbek által a szülőföldjéről elüldözött szabadkai Sötét család történetén keresztül mutatja be az utóbbi időkben a magyar kisebbséget ért súlyos atrocitásokat.

A cikk megjelent a nagy példányszámú, Párizsban kiadott International Herald Tribune (IHT) európai számában is.

Nagy érzelmi sokk érte a magyar nemzetiségű Sötét családot az egyik reggel, mikor a 13 éves kislányukat az iskolába akarták kisérni – kezdi cikkét a new yorki lap. A bejárati ajtóba éjjel ismeretlenek egy nagy konyha kést szúrtak és mellé szerbül pirossal a „halál” szót festették. Mellette a falon szerb nyelven „magyarok, dögöljetek meg” felirat virított piros betűkkel. Ez az eset mindössze 12 órával előzte meg Mádl Ferenc magyar államelnök előre bejelentett szerbia-montenegrói hivatalos látogatását. Előtte a 19 éves Denist, a Sötét család hazafelé bicikliző nagyfiát egy augusztusi estén egy szerbekből álló banda a kerékpárjáról lelökte és összeverte.

A Sötét család esete nem egyedülálló és elszigetelt eset, mutatnak rá a szerbiai magyar politikusok. Március óta elszaporodtak a sírgyalázások a magyar temetőkben, a szóbeli és fizikai tettlegességek a szerbiai magyarok ellen és a magyarok által is lakott vajdasági városok házfalain megjelentek a magyarellenes, rassszista feliratok is.

Kovács László, a budapesti kormány külügyminisztere eleinte elítélően szólt a történtekről és nyilatkozataiban magyarellenes „támadásokról és atrocitásokról” beszélt. Később, miután a magyar kormány Brüsszelbe, az Európai Unió külügyminiszteri tanácsa elé vitte az ügyet már ő is átvette a szerb kormány kicsinyítő kifejezését és csak „incidenseket” említett, hozzátéve, hogy szerinte a történtekért a szerb kormányzatot nem terheli felelősség.

A hivatalos szerb álláspont a legutóbbi időkig elszigeteltnek és lényegtelennek tűntette fel a Vajdaságban élő, több mint negyedmilliós magyarság ellen intézett támadásokat. A nagy magyarországi visszhang miatt azonban a szerb belügyminisztérium vizsgálatot rendelt el és a jelentésében 67, „több népcsoportot ért lehetséges” ügyről számolt be, amikben „nemzetiségeket ért incidensek nem voltak kimutathatók”.

Borisz Tadics, Szerbia elnöke a keddi Mádl Ferenccel való találkozója után teljeskörű rendőri vizgálatot rendelt el és újságíróknak kijelentette, hogy „én különösen érzékeny vagyok az emberi és kisebbségi jogok mindenféle megsértése iránt”

A vajdasági magyar politikusok ugyanakkor elismerik, hogy a jelenlegi eseteket arányaiban nem lehet a 300,000 ember halálához vezető 90-es években történt jugoszláviai eseményekhez hasonlítani és a vajdasági magyarság volt az egyetlen népcsoport az ország szétesését követő háborúkban, ami többé kevésbé fenntartotta az együttműködést a szerbekkel. Kasza József, a legnagyobb szerbiai magyar politikai párt, a Vajdasági Magyarok Szövetségének az elnöke arra figyelmeztetett, hogy probléma alábecsülése nagyon gyorsan az erőszak további növekedéséhez vezethet.

„Elismerem, hogy a helyzet ma még – és itt Kasza kihangsúlyozta a ”ma„ szót – nem túlságosan veszélyes, de minenki élénken emlékszik arra, hogy milyen apróságokkal kezdődött a háború Koszovóban, Horvátországban és Boszniában” – jelentette ki Kasza József, aki egyúttal felszólította a szerb vezetést, hogy állítson fel vizsgálóbizottságot a történtek kivizsgálására.

Jelena Markovics, a kisebbségi jogokkal foglalkozó szerb miniszter helyettese nem ért egyet a magyar nemzetiségű politikus véleményével és azzal vádolja a vajdasági magyar vezetőket, hogy felnagyítják a problémát annak érdekében, hogy a vasárnapi helyhatósági választásokon minél több szavazatot kapjanak. „A magyarok egyszerűen politikai tőkét kovácsolnak a helyzetből mert elkeseredettek amiatt, hogy nem kerültek be a képviselőik a szerbiai országgyűlésbe a tavaly decemberi parlamenti választásokon” – jelentette ki Markovics telefonon a riportot készítő újságírónak.

A szabadkai Sötét László és családja pénteken reggel elhagyta Szerbiát, és a magyar határon politikai menedékjogot kért a Magyar Köztársaságtól. A bevándorlási hivatal képviselője a Magyar Távirati Irodának még aznap délután azt nyilatkozta, hogy a Magyar Köztársaság az ügyük kivizsgálásáig ideiglenes tartózkodási engedélyt adott a négytagú családnak.

(New York Times, International Herald Tribune)