Az adóterheket főként a lakosság viseli

Hazánkban az adóterhek nagyobb részét a lakosság viseli, köszönhetően az uniós viszonylatban is magas, a munkabért és a fogyasztást sújtó adórátának. Az Európai Unió egészét tekintve az elmaradottabb tagállamokban nagyobb az indirekt adók aránya a teljes adó- és járulékbevételen belül.

Az Európai Unió régi tagországaiban az adóbevételek GDP-n belüli aránya nemzetközi összehasonlításban rendkívül magasnak számít, jócskán meghaladja az Egyesült Államok és Japán hasonló mutatóját, s a különbség 1995 és 2002 között nem változott – derül ki az Eurostat, az unió statisztikai hivatalának legfrissebb tanulmányából.

Az EU-n belül változatos kép rajzolódik ki, amelyet tovább színesít a tíz új tagállam. Az adóbevételek GDP-hez viszonyított aránya az északi államokban és Belgiumban a legmagasabb, míg a legkisebb az íreknél, ahol 22 százalékponttal múlja alul az említett mutató a Svédországban regisztráltat – írja a Világgazdaság.

Az újonnan csatlakozottak esetében kisebb a teljes adóbevétel/GDP aránya azaz EU15-höz képest: GDP-súlyokkal számolva az eltérés két évvel ezelőtt 3,7 százalék volt, míg számtani átlag alkalmazásával a differencia ennek közel a duplája. A tízeken belül két országcsoport különíthető el markánsan. A Magyarország, Szlovénia és Lengyelország alkotta triót az uniós átlaghoz közeli értéke jellemzi, a többiek ennél lényegesen alacsonyabb mutatóval büszkélkedhetnek.

Az újonnan csatlakozottak esetében lényegesen, mintegy 10 százalékponttal alacsonyabb a direkt adók – vagyis a személyi és vállalati jövedelemadók, valamint a vagyoni típusú adók – aránya az összes adóbevételeken belül, mint az EU15-ben, aminek oka a számottevően kisebb társasági- és személyi jövedelemadó-rátákban keresendő. Feltűnő, hogy a közösség egészét tekintve a direkt adók részesedése azon országokban haladja meg az átlagot, ahol a kibocsátás magas arányát vonják el adó és járulékok formájában.

Az indirekt adókat általában ott alkalmazzák, ahol rossz az adómorál, ezzel magyarázható a kevésbé fejlett országokban ezeknek a viszonylag magas aránya. A tb-járulékok bevételei tekintetében nagy különbségek vannak a tagok között, az azonban feltűnő, hogy miközben Magyarország e téren nem tér el jelentősen az uniós átlagtól, addig hazánkban a munkáltatóra a tb-terhek lényegesen nagyobb aránya rakódik, mint a munkavállalóra (ötszörös, illetve háromszoros különbség).

Az unióban az elmúlt néhány évben csökkentették a munkajövedelem-terhet. Hazánk esetében a munkabért sújtó adóbevétel aránya az összes adóbevételen belül alig tért el három évvel ezelőtt az EU15 mintegy 50 százalékos mutatójától, azonban a kevésbé fejlett tagországokban ennél alacsonyabb volt a mérték.

Világgazdaság