Csak augusztusban három, nagyerejű hurrikán söpört végig az Atlanti-óceán térségében, s az előrejelzések szerint Amerikát egy újabb, viharos erejű szélvész fenyegeti. Amennyiben ugyanis a jelenleg Kuba felé száguldó Iván névű hurrikán nem veszít az erejéből, – s útvonalán se nagyon változtat – ez lehet a harmadik olyan szélvihar egy hónapon belül, mely a közelmúltban megtépázott floridai térségben okozhat ismét hatalmas károkat.
Tény, hogy az elmúlt néhány hétben az Egyesült Államoknak alaposan „kijutott” a szélviharokból. Jóllehet az ezévi időjárási előrejelzések a szokottnál erőteljesebb hurrikán „idényt” jósoltak, az elmúlt hetek viharos erejű, jelentős anyagi károkat és számos országban emberéleteket is követelő szélviharai még az efféle viszontagságokhoz hozzászokott veteránokat is meglepik – adja hírül a Christian Science Monitor.
E nagyerejű természeti jelenség általában sok ezer kilométernyire alakul ki attól a helytől, ahol végül az igazi pusztítást véghez viszi. Az amerikai térséget sújtó hurrikánok rendszerint Afrika partjainál jönnek létre, az atmoszféra összetételének, valamint az óceán vízhőmérsékletének alakulásától függően. Egy ilyen módon képződő tartós, ciklonszerű felhőörvény a szokottnál több hurrikánt és trópusi vihart idézhet elő – teszi hozzá a Christian Science Monitor cikkírója.
E meteorológiai jelenségeket elemző tudósok szerint a hurrikánok aktivitása határozottan élénkebb az elmúlt, viszonylag nyugodt évekhez képest. A szakemberek ezért most az óceán hőmérsékletének elemzésével kísérlik meg minél pontosabban megjósolni azt, hogy egy trópusi vihar változik hurrikánná, s ha igen, akkor ez mikorra várható. A hurrikánok pusztító ereje hatalamas károkat okozhat, ezért nagyon fontos, hogy a meteorológusok minél pontosabb előrejelzési eljárások birtokában legyenek annak érdekében, hogy az érintettek felkészülten várhassák az elemi csapásokat.
Mégis, az egyre gyakrabban ismétlődő elemi csapások ellenére Amerikában az emberek továbbra is letelepednek az ilyen szempontból veszélyes területeken. Lehet, hogy nem tennék ezt, ha tudnák, hogy például az a hurrikán, amely 1926-ban „csapott le” Floridára – s most sújtana le ugyanarra a környékre – ma már hozzávetőlegesen 100 milliárd dollárnyi kárt okozna. Amíg senki se beszéli le az embereket arról, hogy Floridába vagy Karolinába költözzenek, addig a hangsúlyt elsősorban a felvilágosításra, s jobb híján a hurrikánokkal való „együttélésre” kell felkészíteni. Ezen felül lényeges feladat az időjárási előrejelzési eljárások tökéletesítése, hogy minél pontosabban meg lehessen adni a forgószelek paramétereit.
Az egyre megbízhatóbb „időjóslási” eszközök ellenére az emberek még mindig egészen érthetetlen módon reagálnak egy hurrikán közeledtére; egyesek „házaikat” felpakolva rögtön autóba pattannak és fejvesztve menekülnek veszélyessé vált lakóhelyükről, míg mások egyáltalán nem tesznek semmiféle óvintézkedést. Többször is előfordult, hogy az előrejelzéseket talán túlságosan is komolyan véve például indokolatlanul sokan keltek útra biztonságosabb helyet keresve. Minél pontosabb azonban egy időjárási előrejelzés és minél fejlettebbek a rendelkezésre álló eszközök, annál könnyebben körül lehet határolni azokat a lakott területeket, amelyeket ki kell üríteni – teszi hozzá a cikk szerzője.
A Charley és a Frances hurrikánok okozta bénultságból ocsúdó Florida a vészesen közeledő Ivánra figyel, mely Kubát elhagyva várhatóan a Mexikói-öbölben csap majd le a napokban, nem messze Florida nyugati partjaitól. A 240 kilométeres sebességgel száguldó forgószél eddig is jelentős pusztításokat végzett, csupán a Karib-tenger térségében több mint 60 emberéletet követelt, és több tízezer embert tett hajléktalanná.
Az amerikaiak pedig jobb híján megpróbálnak felkészülni a soron következő elemi csapásra, s hasznosítani az elmúlt hónapok folyamán kénytelen-kelletlen megszerzett ezirányú tapasztalataikat.
origo.hu
„Másképp kellett volna” – újabb résztvevő kritizálta Magyar Péter meghívását a Női Sikernapra
