Ki fizeti a szélvészt?

Az amerikai biztosítókat 50 milliárd dolláros összesített kár sem rendítené meg, mert átszervezték tevékenységüket, és korlátozták a biztosítottak körét is. Az idei hurrikánsorozat túlszárnyalta az eddigi legnagyobb pusztítást végző Andrew számláját is.

Tizenkét évvel ezelőtt, amikor a Andrew hurrikán szinte eltörölte a föld színéről Miamit, 17 milliárd dollárnyi volt a biztosítással fedezett kár. Idén eddig három óriási hurrikán pusztított, s a szezonnak még egyáltalán nincs vége. Az eddigi legnagyobb kárt okozó szélvészt idén már az első – Charley – megközelítette, mivel az augusztus 13-án Florida déli partjait romba döntő vihar közel 7 milliárdos biztosított kárt eredményezett a szakértők szerint. A szintén Floridát ostromló, pár héttel később – szeptember elején – érkező Frances-nél a biztosítók számára katasztrófamodellezéssel foglalkozó Risk Management Solutions (RMS) 3-6 milliárd dollárra tette a pusztítást, az AIR Worldwide viszont 5-10 milliárdról beszélt. Az idei év legmonumentálisabb hurrikánja, amely Grenadát a földdel tette egyenlővé, az Egyesült Államokban pedig négy déli államot tépázott meg, a legszolidabb számítások szerint is 10 milliárd dolláros kárt okozott.

A biztosítók azonban ekkora összeggel simán megbirkóznak – jelentette ki a BBC-nek nyilatkozva Hemant Shah, az RMS vezérigazgatója. Ma már sokkal jobb a biztosítók tőkehelyzete és sokkal nagyobb mértékben megosztják a kockázatokat, mint az 1992-es pusztítás idejében – szögezte le. Hozzátette, hogy az USA-ban működő biztosítókat most akár 50 milliárd dollárnyi összesített kár sem rendítené meg, mivel az Andrew után a biztosítók radikálisan átszervezték tevékenységüket, amiben persze az is benne van, hogy sok esetben egyszerűen nem hajlandóak biztosítási szerződést kötni a viharzónában működő cégekre, illetve az ottani házakra.

A biztosítók többnyire igénybe veszik a klasszikus viszontbiztosítási módszereket is, így tehát mindenképp lecsapódnak a károk az ágazatban, ám oly mértékben megosztva, hogy az minden valószínűség szerint senkit se tegyen tönkre. A végső költségek legnagyobb részét mindenképen az ügyfelek fizetik meg – állítják egybehangzóan a szakértők. Az igaz, hogy a felügyeletek nem engedik a túlzott áremelést, ez azonban nem jelenti azt, hogy apránként ne csorognának vissza a költségek az ügyfelekhez.

(Forrás: Napi Gazdaság)