Kormányjavaslatok: senki sem elégedett

Bruttó 4,5 százalékos béremelésre tett javaslatot az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) tegnapi ülésén a kormány, a szakszervezetek viszont legalább ekkora mértékű reálbér-emelkedést akarnak jövőre. A munkaadók PR-nak nevezték a kabinet adókkal és járulékokkal kapcsolatos terveit, amelyek szerintük érdemben nem javítják a vállalkozások versenyképességét.

Magyar Nemzet
2004. 09. 14. 5:54
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Érdemi egyeztetés nélkül zajlott az OÉT tegnapi ülése, mivel az elmúlt évek gyakorlatát folytatva a kormány az utolsó pillanatban küldte meg a szakmai anyagokat a szociális partnereknek, akik így nem tudtak megfelelően felkészülni a találkozóra. Az ülésen részt vevő Gyurcsány Ferenc miniszterelnök-jelölt bejelentette, a kormány bruttó 4,5 százalékos béremelést ajánl jövőre a versenyszférában, mivel a kétkulcsos adótábla önmagában átlagosan kétszázalékos reálbér-emelkedést biztosít. Szólt arról, hogy a társadalombiztosítási terheket felére csökkentenék azon munkáltatóknál, akik pályakezdőket, gyesről, gyedről visszatérőket, ötven év feletti tartósan munkanélkülieket foglalkoztatnak, illetve olyan társasági adókedvezményt kívánnak adni a kisvállalatoknak, amely a foglalkoztatás bővítését segíti.

A miniszterelnök-jelölt a kormányprogramban rögzített négyszázezren túl további százezer új munkahelyet ígért. A minimálbérrel kapcsolatban közölte, a kormány kész elfogadni azt az összeget, amiről a munkaadók és munkavállalói képviseletek megállapodnak. – A kormány a gyengék mellett áll ki minden társadalmi kérdésben – jelentette ki Gyurcsány Ferenc.

A gazdasági növekedéssel megegyező, azaz legalább 4,5 százalékos reálbéremelést követelnek jövőre a szakszervezetek, amelyek elfogadhatatlannak tartották, hogy egyedül az adókon keresztül növeljék a kereseteket. Hangsúlyozták, az idén átlagosan mindössze 0,3 százalékos reálbér-emelkedés valósult meg. Mivel a minimálbér is csaknem két százalékot veszített értékéből, a szakszervezetek az általuk javasolt bérnövekedést meghaladó emelést tartottak szükségesnek a legkisebb bér esetében.

Szerintük a kormány nem lehet külső megfigyelő, mert felelőssége van a legkisebb keresetűek helyzetében. – Ebben a vitában mi vagyunk a gyengébbek a munkáltatókkal szemben, szavai alapján ezért arra kérjük a miniszterelnök-jelöltet, hogy álljon a munkavállalók mellé – hangzott el. Bár a késve érkező szakmai anyagok miatt nem tudtak pontos számításokat végezni, a szakszervezetek szinte semmit nem mondtak a kétkulcsos adórendszerről, noha a Magyar Nemzetnek korábban úgy értékeltek: nagy a kockázata, hogy az átlagkeresetek az eddigi 26 helyett átcsúsznak a 38 százalékos kulcsba.

A munkaadók lényegében elfogadhatónak tartják a kormány bérajánlatát, és e mértéknek megfelelően emelnék a minimálbért is: 55 400 forintos legkisebb bérre tettek javaslatot. Szerintük a kormány tb- és járulékterhekkel kapcsolatos elképzelései nem hoznak áttörő változásokat a versenyképesség javításában, azok inkább PR-célokat szolgálnak. Magyarország nem lehet versenyképes, ha a bérköltségek egyharmada jut csak a munkavállalókhoz, kétharmada pedig az államhoz. Jó trükknek nevezték és kifogásolták, hogy megállapodásuk ellenére a kormány nem januártól, hanem 2005 novemberétől kívánja csökkenteni az egészségügyi hozzájárulást. A tárgyalások péntek délelőtt folytatódnak, ugyanakkor Draskovics Tibor pénzügyminiszter még aznap délutánra „kávéra és pogácsára” hívta az OÉT résztvevőit.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.