Ludwig Emil: Mégis csak meggyőzőbben hangzik egy közismerten dúsgazdag nagytőkés-vállalkozó-befektető szájából, hogy tűrhetetlenül magas részt vonnak el a magyar dolgozók béréből, mintha másvalaki panaszolná el ugyanezt a – mondjuk úgy – társadalmi munkamegosztás túloldaláról. Demján Sándor nemzetközi kaliberű üzletember – aki egy személyben az ország munkaadóinak első számú érdekképviselője – úgy fogalmazott a hétfői érdekegyeztetési tanácskozáson, hogy hazánkban a munkavállalók az állam strómanjai, akiknek minden száz megkeresett forintjukból csak harminc kerül a zsebükbe, miután a jövedelmük többi részét különféle adók, járulékok és egyéb közterhek címén elveszik tőlük. Demján – azóta sokat idézett – kifakadása szerint emiatt hazánkból, különösen az uniós csatlakozással megváltozott helyzetben, érthetően vándorolnak el a munkások más országokba, ahol az itteninél jóval kedvezőbb béreket és munkafeltételeket kínálnak nekik. A kései szocializmus emblematikus üzletembere éles kritikát fogalmazott meg a magyarországi politikai elitnek címezve, mondván: a kialakult helyzetnek politikusaink „jellemgyengesége” az oka. Demján megítélése szerint minimális célként tűzendő ki, hogy a munka ellenértékének 51 százaléka – értsd: a nagyobbik fele – maradjon a munkavállalók kezében.
(Magyar Nemzet, 2004. szeptember 15.)
origo.hu
Ismét beszorult egy gyerek az 56-os emlékműbe Zuglóban – videón a mentés
