Még nem ért véget a kismamaper

Ismét a Legfelsőbb Bíróság elé kerül a gyespótlék elmaradása miatt indult úgynevezett kismamaper. Arról kell dönteni, hogy államigazgatási jogkörben okozott kár címén három év helyett öt esztendőre visszamenőleg, kamatokkal együtt jár-e az elmaradt juttatás.

Államigazgatási jogkörben okozott kár címén nem terheli az államot a kismamák elmaradt jövedelempótléka után kamatfizetési kötelezettség – derül ki a Fővárosi Ítélőtábla tegnap kihirdetett jogerős ítéletéből. A döntésből az is következik, hogy nem öt év, hanem a korában megítélt hároméves visszamenőleges időtartamra jár az elmaradt pénz.

A Fermanné Polák Zita, Molnár Ágnes és Hegedüs Mária alkotta bírói tanács által meghozott ítélet lényege: nem kirívó jogértelmezési tévedés az, hogy az állami hivatalok azért nem folyósították a jövedelempótlékot, mivel úgy tekintették, hogy az beépült az új gyes összegébe. Különösen nem róható fel ez akkor, ha ezt a feltételezést a jogszabály indoklása, szerkezete és a gyes továbbiakban irányadó folyósítási rendszere alátámasztotta – szerepel az ítélet indoklásában. A tanács azt állapította meg, hogy hiányzik a felróhatóság, emiatt pedig a kártérítési felelősség nem áll fenn.

Az ítélőtáblához Radovics Csilla, a jövedelempótlék ügyében az állammal szemben korábban pert nyert ügyvéd nyújtott be fellebbezést, mivel az alsóbb fokú bíróság hasonló döntésével szemben szakmai álláspontja továbbra is az, hogy államigazgatási jogkörben okozott kár címén az államot is kártérítési felelősség terheli az elmaradt juttatás miatt. Az ítélethirdetés után a jogi képviselő lapunknak úgy nyilatkozott: továbbra is meg van győződve szakmai álláspontja helyességéről, ezért a Legfelsőbb Bíróságon (LB) kéri a döntés felülvizsgálatát.

– Az ügyben egyértelműen felróható mulasztásról van szó, hiszen a hivatalok dolgozóinak tudniuk kellett volna, hogy hatályban van a jövedelempótlék kifizetésére vonatkozó törvény – mondta. Miután a jogszabály nem ismerése nem mentesít, a jövőben miként várható el az állampolgároktól, hogy ismerjék a rájuk vonatkozó törvényeket? – tette föl a kérdést az ügyvédnő. Hangsúlyozta: a LB-nek négy olyan határozata van, amely egyértelműen meghatározza a felróhatóság fogalmát, így ott keres jogorvoslati lehetőséget.

Államigazgatási jogkörben okozott kár címén Radovics Csilla azután indított pert, hogy az LB tavaly nyáron úgy döntött: jár a jövedelempótlék, ám csak három évre visszamenőleg és kamatmentesen. Korábban napvilágot látott számítások szerint a kismamapótlék kamataival való teljes kifizetése mintegy százmilliárd forintos pluszkiadást jelenthet a költségvetésnek.

Szakács Árpád