Mivel Magyarország az évi 13 milliárd köbméteres földgázfelhasználásának 70 százalékát importból fedezi, alapvetően a világpiaci olaj- és földgázárak mozgása határozza meg a hazai hatósági árakat. A közüzemi piacon ellátási kötelezettséggel bíró Mol Rt.-nek – a fő beszállító Gazprommal kötött szerződése szerint – az elszámolás a londoni nemzetközi olajtőzsde kilenchavi gáz- és tüzelőolaj átlagárainak alapján történik, dollárban. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az időszakos árhullámhegyek, de az árhullámvölgyek sem éreztetik automatikusan hatásukat, a rövid idejű ármozgásokat a rendszer kiegyenlíti. A hosszabb időszakra vonatkozó áremelkedések azonban begyűrűznek a magyar piacra. A dollár alapú elszámolás következtében a forint közelmúltbeli erősödése tompította a világpiaci ármozgások hatását.
A jelenleg érvényes hatósági árak azonban a mainál lényegesen alacsonyabb olajárhoz igazodnak. A számítások szerint 32,5 dolláros szintig fedezik a hatósági árak a földgázimport költségeit. A világpiacon azonban ennél lényegesen magasabb szinten, 40 dollár körül stabilizálódtak az árak. Varró László, a Magyar Energia Hivatal (MEH) vezető közgazdásza ezzel kapcsolatban a Világgazdaságnak is több ízben jelezte, az első fél évben a kedvezőbb árviszonyok és az erős forint eredményeként a Mol Rt.-nél közel százmillió dolláros tartalék képződött. Ezt az olajtársaság el is különítette első félévi gyorsjelentése szerint, szűkösebb időkre. Ez a tartalék a MEH szakértői szerint 3-4 hónap alatt elfogy, vagyis az áremelés akár már az év vége előtt, de a jövő év elején mindenképp indokolttá válik. Az áremelés politikai okokból történő elhalasztása a Mol Rt.-nek százmillió, egyes becslések szerint milliárdos veszteséget okozhat, másrészt ronthatja a gázüzletág folyamatban lévő eladása során az olajtársaság alkupozícióját.
Forrás: Világgazdaság
origo.hu
Súlyos baleset történt az M1-es autópályán
