Mit ér egy diploma?

Nagy veszélyt jelenthet, ha a hazai oktatási intézmények a hallgatói fejkvóta maximálásával csak saját érdeküket követik, és nem érdeklik őket a diákok munkaerő-piaci esélyei, mivel a felsőoktatás arányaira és irányaira a munkaadóknak is befolyással kellene lenniük.

A munkaadók kockázatát, költségeit növeli, ha kimaradnak a vállalatok a képzések és a munkaerő-piaci igények összehangolásából a Tárki kutatása szerint. A felsőoktatás bővülése, a képzés romlása miatt a cégek nem tudják, milyen diplomás munkavállalót „vásárolnak”, a diplomás pályakezdők pedig olyan állásajánlatokat is elfogadnak, amelyek a munka és a bérezés szempontjából sem kielégítők számukra.

A felsőfokú végzettségűek jóval kedvezőbb helyzetben vannak, mint a képzetlenebb munkavállalók, ugyanakkor a Tárki szerint veszélyt jelenthet, ha a hazai oktatási intézmények csak saját érdeküket követik, vagyis a hallgatói fejkvóta maximálására törekednek, és nem érdeklik őket a diákok munkaerő-piaci esélyei.

Ha nem is a diploma elértéktelenedését, de a pályakezdők munkaerő-piaci félelmeit mutatja az UnivPress-ranking kutatás, amelyet az Universitas Press Képzési és Tudományos Információs Ügynökség készített. A megkérdezettek több mint 16 százaléka véli úgy: nem vagy nem valószínű, hogy egy-két éven belül diplomájának megfelelő munkakörben tud elhelyezkedni. A legoptimistábbak a műszaki, a közgazdasági és az orvostudományi pályakezdők, míg a bölcsészek, agrár- és természettudományi végzettségűek hisznek legkevésbé sikerességükben.

A kutatás vezetője, Fábri György szerint szükség van egy szakterületenkénti felsőoktatási rangsorra, amely hallgatók, tanárok, munkaadók számára is információt biztosít.

(Világgazdaság)