Változik-e Gyurcsánnyal a külpolitika?

Európában nemcsak az idősek száma növekszik, de ellentétben más kontinensekkel, rohamosan csökken a fiatalok aránya is – Gyurcsány változtatni kíván a külpolitikán, hogy az folyamatos maradjon - véli a FAZ tudósítója, aki szerint a legtöbb teendő a Vajdaságban van.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák napilap Elöregedés: A takarékosság csak részben segít címmel rajzolja fel az öreg kontinensre váró sötét jövőt

Európában nemcsak az idősek száma növekszik, de ellentétben más kontinensekkel, rohamosan csökken a fiatalok aránya is. Jelenleg tíz 20 és 60 év közötti polgárra négy idősebb jut, míg 2050-ben ez az arány tíz a nyolchoz lesz. Ha tekintetbe vesszük, hogy nem minden fiatal személy adó- és járulékfizető, akkor egy keresőnek egy időset kell majd eltartania.

Az elöregedés viszonylag kevésbé érinti az Egyesült Államokat. Ott a lakosság számának növekedése 60 százalékban a születéseknek, míg a maradék a bevándorlásnak köszönhető. Az európai lakosságszám–növekedés 90 százaléka a bevándorlásra vezethető vissza és csak tíz százaléka a születésekre . A kedvező amerikai statisztikai adatok mögött az a tény húzódik meg, hogy oda a magas születésszámú országokból érkeznek a bevándorlók, akik ugyan rövid időn belül ebben is alkalmazkodnak a helyi viszonyokhoz. A gyermekszám csökkenése azonban még- sem azonnal zajlik le. A másik ok, hogy az Egyesült Államokban hiányzik a jóléti állam, például 40 millió amerikainak nincs kielégítő betegbiztosítása, így sokan öreg korukra is gondolva vállalnak gyermeket. Ezzel szemben Európában nem jár semmilyen gazdasági előnnyel a gyermekvállalás.

A gyermekvállalás önmagában nem elég, hiszen a most tervezett és 2005-ben megszületendő gyermek, ha jó képzettséget kíván szerezni, akkor 2030 körül válik keresőképessé és adófizetővé. 2030 előtt más megoldásokra is szükség van, mint például, a munkavállalóknak tovább kell dolgozniuk.

A hamburgi Világgazdasági Archívum demográfusa, Rainer Münz szerint „Nekünk – az EU-nak – vonzóbbá kell válnunk a képzett bevándorlóknak.” Ajánlja például az iskolák számának növelését a harmadik világban. A takarékosság csak feltételesen segít – vélte a hamburgi szakértő. A nyugdíj ténye feltételezi, hogy vannak fiatalok, akik azt finanszírozzák, igaz ez a pénzpiacokra vagy akár a befektetés céljából vásárolt lakásra is, hiszen, ha csökken a lakosságszám, akkor zuhannak a bérleti díjak is. A Nemzetközi Valutalap elemzései szerint nem szabad komoly reményeket táplálni a részvénypiacok iránt sem. Az idősek hiába dobják piacra részvényeiket, hogy abból finanszírozzák az életszínvonalukat, hiszen a jóval kisebb számú fiatal részvényvásárló kívánja azokat megvásárolni. Így a csekély kereslet miatt azok elértéktelenednek. A Valutaalap szerint a társadalmak elöregedése kedvezőtlenül hat a gazdasági növekedésre is. Csak emiatt az ipari államok GDP-je fél százalékkal lassabban növekszik, mintha a lakosságszám állandó maradna.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A német napilap bécsi tudósítója Reinhard Olt Vitatott folyamatosság: Befolyásolja Gyurcsány megválasztása a magyar külpolitikát? címmel teszi fel kérdését, majd megpróbál pozitív képet rajzolni a Medgyessy-kormány külpolitikájáról.

A koalíciós egyeztetések mindegyik résztvevője tudja, hogy a megbeszélések végeredménye a kijelölt miniszterelnök keze nyomát viseli. Úgy tűnik, Gyurcsány magáévá tette a konzervatívnak látszó alapelvet, miszerint sok mindent meg kell ahhoz változtatni, hogy minden olyan maradjon, amilyen. Az augusztusi jelölése óta gyakran hangsúlyozza, sok mindent változtatni kíván, s eközben rendszeresen kiemeli a folyamatosságot a politika legfontosabb területein.

Most Gyurcsány a kül- és biztonságpolitika változatlan folytatása mellett érvelt és Brüsszelbe távozó Kóváccsal (sic!) folytatott megbeszélés után a folyamatosságot e területen is döntő tényezőnek nevezte.

Orbán Viktor képes volt magát a három millió határon túli magyar érdekeinek igazi képviselőjeként tálalni. Legutóbb Baile Tusnadon, Romániában lépett fel, ahol autonómiát követelt a magyaroknak Erdélyben és a Székelyföldön, ezzel kiváltotta Bukarestben a bujtogatás vádját. Ettől fogva a magyar külpolitikára – az e téren inkább visszafogott Kovács után – jobban odafigyelnek.

Erre most lehetőség mutatkozik Vojvodinában (Vajdaságban). Általánosságban a kisebbségek, és különösen a magyarok és horvátok ellen irányuló „erőszak sohasem látott hullámára” panaszkodnak az észak-szerbiai tartományban a Vojvodina-magyarok vezetői. Kasza József, a VMSZ elnöke állítja, még a tizenkét esztendős Milo¹eviæ-diktatúra alatt sem érték ilyen támadások a magyar népcsoportot, mint az elmúlt hónapokban. Az év kezdete óta 69 esetben történt „brutális összecsapás“, amit immár Belgrád sem von kétségbe. Többnyire szerb és magyar fiatalok verekednek össze. Egy suboticai család, akinek a fiát kétszer megtámadták, a házfalát „minden magyar tűnjön el” jelszavakkal firkálták össze, Budapestre menekült, és ott tartózkodási engedélyt kapott.

Még egy külpolitikai probléma okoz fejtörést a budapesti koalíciónak: az iraki részvétel az Egyesült Államok oldalán. Kovács 2002-es washingtoni látogatása során a transz-atlanti szolidaritást dícsérte, s ezt mint a Medgyessy-kormány álláspontját mutatta be. „A több Európa, de nem kevesebb Amerika mottó alapján” az EU tag Magyarország a gyümölcsöző transzatlanti kapcsolatokban érdekelt.“ „Több Amerika és több Európa“ jelszóval reagált a nem mindig összhangban tevékenykedő Medgyessy/Kovács-kormány az Orbán-kormány külpolitikájára, amelyik a legfontosabb partnereit Ausztriában, Olaszországban és Horvátországban kereste és találta meg. Sem Moszkvával, sem Washingtonnal sem tudott értékelhető kapcsolatokat kialakítani, s Orbánnak Bush elnökkel kívánt találkozója sem jött létre, ami annyira bántotta őt, hogy módosította az Egyesült Államokról kialakított álláspontját.

Ezzel szemben a szocialista-liberális koalíció ígéretet tett a Moszkvához és Washingtonhoz fűződő kapcsolatok gyors javítására. Magyarország számára éppen úgy meghatározó volt a Washington beavatkozását támogató nyolcak levelének aláírása és az iraki katonai akcióban való részvétel, mint az EU belépés befejezése. Medgyessy otthon azzal dicsekedhetett, hogy két éven belül kétszer találkozott a világhatalom elnökével.

A budapesti koalíció a magyar halottak ellenére nem vonta ki csapatait Irakból, ezzel válaszolt a 2002-ben a „Foreign Affairs-ben“ megjelent és az Orbán-kormány megbízhatatlanságát pellengérre tűző amerikai verdiktre, mely szerint Magyarországot a kötelezettségek nem teljesítése miatt „már ki kellett volna zárni a NATO-ból, ha ennek meglennének a feltételei.” Ennek következtében arra koncentrált a budapesti kormány, hogy hibátlan szövetségessé váljon.

Álláspontjának megváltoztatása előtt Orbán Fidesze az iraki intervenciót és a katonai részvételt az ország stabilizálásában támogatta. Hivatalosan a változást az amerikai katonák által elkövetett kegyetlenkedésekkel indokolta, és a további katonai jelenlétet erkölcsileg tarthatatlannak nyilvánította. Egy magyar katona halála után Orbán követelte, hogy az egységet a lehetőségekhez képest gyorsan vonják ki. Egyúttal megpróbálta Medgyessyt a parlamenti pártok közös álláspontjának kialakításához megnyerni, de őt nem hívta meg, amikor a közös vélemény megfogalmazása érdekében az egykori miniszterelnökökkel egyezetett. Ezért nem jött létre a közös nyilatkozat. Változatlan maradt az MDF álláspontja Irak ügyben, a katonák azonnali hazahozatalát követelik. Ennek azonban kétharmados parlamenti határozat lenne az előfeltétele. Ez azonban akkor sem jönne létre, ha Gyurcsány azt tervezné, hogy elhagyja a kül- és biztonságpolitikai folyamatosság ösvényét.