A parlament előtt a banki különadó és az adóváltozások

Benyújtották a parlamenthez a banki különadó véglegesnek tűnő változatát tartalmazó módosító javaslatot. A szocialista indítvány szerint alapértelmezésben a kamatkülönbözet utáni adó érvényesül, a nyereségadó választásáról legkésőbb az adóév első teljes naptári hónapjának utolsó napjáig kell egy nyomtatványon az adóhatóságot értesítenie az adóalanynak.

A határidő jogvesztő, vagyis később nem választható a nyereségadó – írja a Napi Gazdaság.

Egy másik MSZP-s módosító indítvány szerint nem az adózás előtti, hanem az adózott eredményt terhelné a kamatkülönbözet-adó, amelynek mértéke sem 6, hanem 5,04 százalék lenne (a nyereségadó – a 16 százalékon túl, speciálisan erre a körre – maradna 8 százalék).

A kormány javaslata szerint a kamatkülönbözet után fizetendő adó az adó előtti eredmény terhére lenne elszámolható, vagyis csökkentené a társasági adóalapot.

Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében nem kellene minden negyedév végén bevallást készíteni az adóalanyoknak, elég lenne az adóévről szóló bevallásban teljesíteni ezt a kötelezettséget. A negyedéves előlegfizetés rendje ugyanakkor nem változna. A törvénymódosítás a pénzügyi felügyeletnek (PSZÁF) is feladatot adna: a kezdő adóalanyi kör megállapítása és az adóelkerülés meggátolása érdekében a szervezetnek adatszolgáltatási kötelezettséget írna elő az adóhivatal felé a pénzügyi intézményekről.

Az alapítási és tevékenységi engedélyek számáról és jogerőre emelkedésük napjáról 2005. január 31-éig kell eljuttatni az adatokat az APEH-hez.

Tovább szűkült az egyéb adómódosítási javaslatok köre: a költségvetési bizottsági szavazások eredményeként bizonyosan elbuknak az ellenzéki indítványok. Erre a sorsra jut például az, amelyik 1,5 millió helyett 1,9 millió forint éves jövedelem felett léptetné be a 38 százalékos szja-kulcsot. Nem sikerült „kigolyózni” a mobiltelefon-költség felének természetbeni juttatás szerinti megadóztatásáról szóló kormányzati javaslatot, bár egy friss kormánypárti kapcsolódó módosító szja-mentessé tenné a használatot, viszont nem engedne áfaleírást. Piros lámpát kapott a költségvetési bizottságtól az az SZDSZ-es előterjesztés, amely – a kormány szándékaival ellentétben – kivonta volna az áfaköteles körből az eseti jelleggel végzett értékpapír-, üzletrész-értékesítést.

Bár ennek valódi hatása a vállalkozások megtakarításaira csekélyebb, mint első pillanatban látszott, a tőzsdeelnök édesapja, Szalay Gábor képviselő szőröstül-bőröstül kivette volna ezt a részt az adócsomagból. Támogatott ugyanakkor a bizottság egy nem jelentéktelen módosítást: az áfatörvény hatálya alatt a gazdasági tevékenység körébe a bevétel elérése érdekében a rendszeresen és (a hatályos törvény szerint: vagy) üzletszerűen végzett tevékenység tartozik.

Molnár László szocialista képviselő szerint az eredeti javaslattal sok, szövetkezeti üzletrésszel rendelkező nyugdíjasnak kellett volna adószámot kiváltania, ami a módosítással rendeződik. Zara László adószakértő szerint ezután az adóhatóságnak még nehezebb lesz megállapítania, illetve bizonyítania az adott tevékenység áfakörbe tartozását.

A bizottság támogatta azt a kormánypárti indítványt, hogy tizenkettő helyett nyolcmillió forinttól szűnjön meg fokozatosan a családi adókedvezményre való jogosultság; a PM, mint előterjesztő ezzel nem értett egyet. Nem ez volt az egyetlen eset, például a helyi adók kivetése esetében a tárca a plafonérték 150 százalékáig szabad kezet adott volna a településeknek, de ez az ötlet nemkívánatosnak minősült.

Bizonyosan elfogadja a parlament a létszámhoz kötött foglalkoztatási kedvezményre jogosultak körének bővítését a legfeljebb 25 alkalmazottal dolgozó vállalkozásokkal; a kormány eredetileg öt főt javasolt. Egy másik támogatott indítvány szerint a munkavállalónak január helyett elég volna február 15-éig jelezni a munkáltatónak vagy az adóhivatalnak az adómegállapítás iránti igényt.