Kivonulhatnak Magyarországról az off-shore cégek, ha nem hajtanak végre olyan adótörvény-módosítást, amely továbbra is vonzóvá tenné számukra hazánkat – hangoztatja a PricewaterhouseCoopers szakértője. Kelemen János – aki a Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága (NVMT) adóbizottságának vezetője is – a Világgazdaságnak nyilatkozva emlékeztetett arra: az uniós tagsággal összefüggésben 2005 végén megszűnik az off-shore-szabályozás. Azaz az ilyen feltételekkel működő cégeknek dönteniük kell majd arról, 2006 januárjától itt folytatják-e tevékenységüket, és ha igen, milyen formában.
Az NVMT folyamatosan lobbizik az off-shore cégek itt-tartása érdekében. Mint arról már beszámoltunk, a társaság az idén több egyeztetést kezdeményezett a pénzügyminiszterrel az ügyben. Draskovics Tibor korábban elismerte, Magyarországnak érdeke, hogy ezek a vállalatok ne távozzanak. Az NVMT elnöke, Rudnay János ugyanakkor azt hangoztatta: fontos lenne, hogy a kormányzati kommunikációban érzékeltessék, ha „azonnal” nem is, a későbbiekben készek kedvezően változtatni a szabályozáson. A pénzügyminiszter a lap kérdésére akkor megerősítette: ezzel is egyetért.
A problémát az jelenti, hogy ezek a cégek tudnak találni a környéken is – például Lengyelországban – olyan jogi környezetet, amely a leendő magyarországinál kedvezőbb feltételeket kínál számukra a további működéshez – mondja Kelemen János. Kivonulásuk pedig érzékenyen érintené a központi költségvetést, hiszen évente átlagosan mintegy 20 milliárd forint adót fizetnek be az államkasszába.
A szakértő szerint nincs szükség gyökeres változtatásokra, három ponton kellene csak módosítani az adószabályokat. Az egyik, hogy a kapott jogdíjak után a jelenlegi 50 százalékos adómentességi mértéket 75 százalékosra növeljék, illetve a csoportfinanszírozásnál a fizetendő kamat esetén is ugyanígy változzon az adómentes rész. Ezzel párhuzamosan – Kelemen szerint – lehetővé kellene tenni az off-shore cégek számára, hogy jövőre is megmaradjon jelenlegi mentességük az innovációs járulék befizetése alól.
Ha ezeket a módosításokat nem hajtják végre, jelentősen megnő a cégek adóterhe – hangsúlyozza Kelemen. Véleményét levezetve kifejtette: egyrészt az eddigi 4 százalékos társaságiadó-kulcs helyett a társasági adózás általános feltételei szerint (azaz vagy 16 százalékkal, vagy a tevékenység jellegétől függően – például csoportfinanszírozás esetén – 8 százalékkal) adóznának, másrészt helyi iparűzési adót is kellene fizetniük.
Ez azt jelenti, hogy az esetek többségében az off-shore társaságok tényleges adóterhelése két-két és félszeresére nőne. Nem lenne gond, ha mindezek ellenére is versenyképes maradna a magyar szabályozói környezet 2005 után, de ez nincs így. Ugyanis a régióban is van olyan nemzetközi konstrukció, amely hazánknál jobb feltételeket tud biztosítani. Ilyen Lengyelország, amelynek – úgy tűnik – a magyarországinál kedvezőbb státusú adómegállapodásai vannak harmadik országokkal. Ennek köszönhetően képesek az odatelepülő cégek olyan konstrukcióban működni, hogy adójukat minimálisra szorítsák le – szögezte le Kelemen.
Két, Magyarországon bejegyzett off-shore társaság már úgy döntött, Lengyelországba települ, a jellemző azonban még az, hogy az érintett cégek kivárnak – értesült a lap. Az Eural gáznagykereskedő rt. szóvivője, Kulcsár István szerint bőven van idejük dönteni arról, hogyan reagálnak a kedvező adózási feltételek esetleges megszűnésére. A törvény módosítása érdekében nem lobbiznak – állította.
Nem készül lépéseket tenni – mint közvetett forrásból megtudtuk – a nevükben a „szolgáltató” megjelölést viselő Emerald Blue Kft., a Canadian Pacific Rt. és a Permdor Rt., vagy a pénzügyi területen működő CAE Kft., CVCMT Kft., Frazer Kft. és Weatherford Kft. sem.
Forrás: Világgazdaság
origo.hu
Ukrán lejárató akció célpontja lett Magyarország – a Tisza Párt is benne van
