Újabb munkaerő-piaci prognózis készülhet, amely 2020-ig vetítené előre a munkaerő-kereslet és -kínálat, a gazdasági ágak, a képzettségi szintek és szakirányok struktúráját, illetve a foglalkozások szerinti létszámot – közölte a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium egy (magát megnevezni nem kívánó) munkatársa. A hírt megerősítette Tímár János, a Corvinus Egyetem emeritus professzora, aki elmondta: több szakértővel is zajlik egyeztetés erről. Az előző – 2010-ig szóló – prognózist a szakember 1997-ben készítette, s úgy véli, az abban felrajzolt tendenciák a mai napig helytállóak.
A már most jelentkező diplomástúltermelést, valamint a kereskedelmi és mérnök szakemberek iránti igény további növekedését jósolja 2010-re ez utóbbi előrejelzés. Míg az agrárképzésben háromszoros, addig a pedagógusképzésben másfélszeres túlkínálatot jeleznek az adatok. Bár hat év alatt még sok minden változhat, a jelenlegi tendenciák nem igazolják a készítéskor 2010-re előrevetített jogászhiányt, ugyanakkor az orvosok és az egészségügyi dolgozók iránti növekvő kereslet már most bebizonyosodott. Az elkövetkező évekre kereskedelmi és számviteli szakemberhiányra is utal az elemzés.
A legoptimistább becslés szerint 4,5 millió lehet 2010-ben a foglalkoztatottak száma (a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint május–júliusban 3,894 millió fő volt); míg a kedvezőtlenebb várakozás szerint a 400 ezret is meghaladja a munkanélkülieké (244 ezer fős most).
Az előrejelzés már 1997-ben a szakképzés átalakítását sürgette. Figyelmeztetett arra, hogy a rossz munkaerő-struktúra folyamatosan tovább növeli a munkanélküliséget. Az állástalanok át-, illetve továbbképzése pedig olyan költséges foglalkoztatáspolitikai eszköz, amely képtelen ellensúlyozni a strukturális munkanélküliséget. Különösen így van ez, ha azt a szak- és a felsőoktatás még nagyobb költséggel és bővítve termeli újra. Ez ma sincs másként, fogalmaz Tímár: az oktatási tárca politikája által termelt munkanélkülieknek a munkaügyi minisztérium folyósít segélyt.
Többek között a részmunkaidős foglalkoztatás, a mobilitás, a foglalkozás és képzettségek összehangolásában határozta meg az 1997-ben készült anyag a foglalkoztatáspolitika feladatait 2010-ig. Ugyanezeket a feladatokat ismerteti most, 2004-ben a Nemzeti foglalkoztatási akcióterv.
A prognózis, amelyet annak idején mindkét szaktárca megrendelt és megkapott, világosan fogalmaz a foglalkoztatáspolitika és az oktatáspolitika kölcsönhatásáról, miként a szükséges együttműködésükről is. Arról azonban nem tudni, a 2010-ig szóló előrejelzés bármely elemét figyelembe vették-e az oktatás- vagy akár a foglalkoztatáspolitika meghatározásához. Az OECD állásfoglalása szerint a foglalkoztatás-, a szakképzés-, az oktatás- és a szociálpolitika összehangolása és közös irányítása a gazdasági növekedés meghatározója, nálunk is erre lenne szükség – szögezi le Tímár János.
Forrás: Világgazdaság
origo.hu
A részeges szegedi karatés rátámadt egy férfira, de olyat kapott, hogy padlót fogott – videó
