Az augusztusban 31 évi szolgálat után a CIA állományából nyugdíjba vonult James L. Pavitt hozta nyilvánosságra először azt a tényt, hogy a Fehér Ház és a CIA közötti kapcsolatot rosszindulat és a bosszúvágy jellemzi, a klíma rosszabb, mint amit valaha átélt. Pavitt elkeseredett, mert a felek közötti küzdelem napról napra kíméletlenebbé válik. A Fehér Ház immár úgy véli a CIA üldözi, s arra gyanakszik, hogy célzott intrikákkal és kiszivárogtatásokkal kívánja a hírszerző ügynökség megakadályozni Bush újraválasztását.
A konzervatív táborban nem tartják véletlennek, hogy az elmúlt hetekben ismételten a kormány számára kínos információk szivárogtak ki, legutóbb egy Irak jövőjét tárgyaló titkos elemzés. A tanulmány, amelyet a Közel-Keletért felelős, úgynevezett nemzeti hírszerzési tiszt jegyez, olyan sötét jövőt rajzol, hogy az elnök minden nyilatkozata, miszerint létezik némi haladás Irakban, ennek fényében pusztán idegen kampánydumának tűnik.
A kapcsolatok megromlásának egyik oka, hogy az egész amerikai hírszerzés csődöt mondott szeptember 11-e, valamint az iraki háború előtt. Ezért attól tartanak a CIA-n belül, hogy az eddig legfontosabb titkosszolgálat, és az elnökök befolyásos tanácsadója lehet a meghirdetett reform legnagyobb vesztese. Ennél is többet nyom a latba a terror elleni háború irányáról folytatott vita. Az egyik sikerkönyv, amelyik keményen leszámol a Bush-kormány terror elleni politikájával, éppen egy vezető CIA terrorszakértőtől származik. Ezen elemzés szerint főként az iraki bevonulás okozott súlyos károkat az Egyesült Államoknak. Ez a tézis számos hívet szerzett magának, egyikük Rand Beers, aki Bush politikája feletti dühében feladta a Fehér Házban betöltött pozícióját. Ma ő Kerry nemzetbiztonsági tanácsadójam, és a Bush kormányban sokan úgy vélik, néhány CIA disszidens Kerry győzelmében bízik, hogy állást kapjon Rand Beerstől.

Azt hitte, nem látják: videón, ahogy tiltott tárgyat akarnak bejuttatni a balassagyarmati börtönbe