Sír-élet-kép címmel nyílik kiállítás a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban, ahol évtizedek óta nem rendeztek koreai kiállítást. Mivel Korea e régmúlt századaiból kevés tárgyi emlék maradt fenn, a kultúrtörténeti kutatások legfőbb forrásául a régészet és a sírfeltárások szolgálnak; a Három Állam korát ezért régi sírok korának is nevezik. A festészeten és a sírépítészeten túl a viselettörténetre, a tárgykultúrára, a történelmi kapcsolatokra – a kínai, illetve az észak-ázsiai szomszédos népek kultúrájának kölcsönös hatásaira – is fényt derítő Kogurj kori sírfestészet jelentőségét mutatja, hogy a Kogurja falfestményes sírokat az UNESCO nemrégiben a világörökség részévé nyilvánította.
A Phjangjától – a mai Észak-Korea fővárosától – körülbelül 120 kilométerre délre, a mai Hwánghe-tartomány Ánák járásában található sírt 1949-ben, földmunkák végzése közben fedezték fel. Terjedelmében és felépítésében a legnagyobb a feltárt többsírkamrás, falfestményes Kogurja sírok között, amely a Kínából i. sz. 336-ban kegyvesztettként elmenekült Tongszu generális és felesége temetkezési helyéül szolgált. A szerkezete és díszítettsége miatt modellértékűnek számító sír kőtáblákból épült falait körben festmények borítják, amelyek a generálist és generálisnét, udvartartásukat, annak mindennapi tevékenységeit, valamint a generálist kísérő impozáns felvonulási menetet ábrázolják.
A kiállításon a sír eredeti méretű makettjében helyezik el a sírfestmények mérethű másolatait. A látogatók így képet kaphatnak az ókori Korea sírépítészetéről, sírfestészetéről, a festményeken keresztül a korszak előkelőinek mindennapi életéről, s beleélhetik magukat – a lesötétített kamrákban, bányászlámpával a fejükön – e távoli civilizáció halotti kultuszának sajátos világába. A 2005. február 28-ig látogatható kiállítás további termeiben Korea történeti-művészettörténeti kontextusában helyezik el Tongszu generális sírját, különös tekintettel a halotti kultusz sajátosságaira.
origo.hu
Ezzel a technikával bújtatják Magyar Pétert a mentelmi jog mögé
