Gyermektelen diplomások

A nők többsége szeretne gyermeket, mégis a diplomások negyven százaléka gyermektelen marad – Kovácsot kedden „kivesézzük” – nyilatkozta egy CSU-képviselő a német közszolgálati televízióban – A posztkommunista PDS megváltoztatná a Mór utca nevét, mivel szerintük a mór szó rasszista kifejezés

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív napilap A gyermekszegény társadalom címmel számol be egy berlini konferenciáról, ahol az alacsony születésszám miatt várható problémákra kétségbeesetten kerestek választ.

Az alkotmánybíró Udo Di Fabio szerint „veszélyben a nyugati értékrend jövője”, és attól tart, hogy előbb vagy utóbb ez a tény vereséget jelent a „kultúrák versenyében.” Az alacsony gyermekszám a jövőtől való félelmet jelzi, egyben olyan helyzetet von maga után, amit nem lehet kizárólag szociáltechnikai javítgatásokkal ellensúlyozni.

„Gyerekeink nem hagynak bennünket idős korunkra egyedül“ – érvelt a családügyi miniszter Renate Schmidt. A történész Michael Stürmer szerint e jelenség „borzalmas lelki elszegényedéshez vezet” azoknál, akik életük alkonyát önmaguk infantilizálásával kívánják kitölteni.

A jelenlegi helyzet – bár a 19 és 24 év között nők 94 százaléka szeretne gyereket, mégis a diplomások 40 százaléka gyermektelen marad – a liberalizmus megszokott kategóriáival nem elemezhető, hiszen maga a jelenség egyik kifejeződése a liberális társadalmak zavaró ellentmondásainak. Ha a lakosságszám csökkenése szabadon választott lenne, akkor a magát liberálisként definiáló politikának ebből a tényből kellene kiindulnia, és más utakat keresnie céljai eléréséhez.

A bonni közgazdász Hermann Simon például azt javasolta, hogy évente egymillió válogatott bevándorlót – ő elsősorban kínaiakra gondolt – hozzanak be az országba. A javaslatot Herwig Birg demográfus, mint „népesedési gyarmatosítást” visszautasította. Valahol az emberek születniük és nevelkedniük kell, és helyükbe a társadalom másokat delegál, akkor feladja önmagát.

A konferencia egy misztériumot járt körbe. Azt a kérdést, miként vezetett oda az emberek individualizmusa, hogy egyre kevesebb gyermeket vállaljanak. A viták középpontjában az egyetemi végzettséggel rendelkező középosztály állt, melynél az individualizálódás a leginkább előrehaladott stádiumba jutott, s melynél az önmegvalósítás rendkívül gyakran a gyermekvállalás konkurenciáját jelenti.

A jogász Di Fabio a családi adózást ajánlotta, hiszen ez lehetővé tenné az életszínvonal megtartását gyermekvállalás esetén is. Az alkotmánybíró nem habozott, hogy szóvá tegye a társadalmi értékrendszer alapvetően hibás programozását.

A résztvevők szinte egyhangúan „mentalitás váltást”, egy „kulturális fordulatot” követeltek. A politológus Jürgen W. Falter egy „koncentrált átnevelési akciót” javasolt, a politikában, a filmekben, a televízióban, valamint az irodalomban, ahol új társadalmi példaképek bemutatására volna szükség.

De vajon ki kívánja ezt az átnevelést elvállalni? A gyermekszegény társadalom paradoxonait mindenki átéli s, ha ezeket világosan megértette, akkor van először lehetőség a változásra.

Heute (heute.t-online.de )

A német közszolgálati televízió második csatornájának híradója EU Bizottság: Barroso másodszor próbálkozik címmel vezeti fel a hét brüsszeli eseményeit.

A tudósításból megtudható, hogy a szintén élesen bírált Kovács Lászlót Buttiglione-val szemben a budapesti kormány nem hívta vissza. Nem az eredetileg tervezett energiaügyeket veszi át, hanem ehelyett az adópolitika felelőse lesz. Kovács, aki a kommunista Magyarországon külügyminiszter-helyettes volt, meghallgatása során az energiakérdésekben teljes tájékozatlanságot árult el. Most a gazdasági bizottság tagjai azt kívánják ellenőrizni, hogy a 65 esztendős politikus vajon az adópolitikában jobban kiismeri-e magát. Kovácsot kedden „kivesézzük” – nyilatkozta Joachim Wuermeling CSU-képviselő. A zöldek azért bírálják Barrosót, mert csak minimálisan alakította át a bizottságot.

Frankfurter Rundschau (fr-aktuell.de)

A negyed részben SPD tulajdonú lap Rudoplh Walther Mórok című írásában gonoszkodik a posztkommunista PDS immár nevetségességbe hajló politikai korrektségi kísérletén.

Berlin belvárosának egyik legszebb helyén helyezkedik el a Mór utca, mely nevét arról kapta, hogy 300 évvel ezelőtt I. Vilmos porosz király ott szállásolta el fekete zenészeit. Most a helyi PDS szeretné szerecsenmosdatásnak alávetni az utcanevet. A nyelvi tisztogatásra állítólag azért van szükség, mert szerintük a mór szó rasszista kifejezés, amely nagyjából a négerhez hasonló. Ezért az utcát Nelson Mandeláról kívánják elnevezni.