Kertész Imre: Egy diktatúra mindig Auschwitz irányába halad

Egy diktatúrának muszáj tömeggyilkosságot elkövetnie – nyilatkozta a Frankfurter Rundschaunak a 75 éves Kertész Imre, aki egy másik lapnak nyilatkozva elmondta: a gulyás kommunizmus némi mozgásteret adott az íróknak.

Frankfurter Rundschau (frankfurter-rundschau.de)

Az SPD által negyed részben birtokolt lapban Ina Hartwig Az ideológia maszk volt címmel készített interjút Kertész Imrével 75. születésnapja alkalmából.

Elképzelhető egy olyan diktatúra, amelyik ne lenne antiszemita?

A diktatúrák rekvizitumai ugyanazok. Muszáj valakit gyűlölni és az antiszemitizmus egy régi recept. 2000 éve egészen jól bevált, nemde? Ehhez tartozik minden gyűlöletreflex. Egy diktatúra mindig Auschwitz irányába halad immanensen, hiszen egy diktatúrának muszáj tömeggyilkosságot elkövetnie. Lényeges, hogy a diktatúra felment a felelősség alól. Ez az ő logikája és ez teszi vonzóvá, az ember semmiért sem felelős. A létező szocializmusban az értelmiségiek a fennálló világ ellen harcoltak. Szabadságért küzdöttek egy olyan országban, amelyet megszállt a szovjet hadsereg. Komoly kilátásaik nem voltak. Egy abszurditást kívántak megvalósítani, az emberarcú szocializmust. Ez azonban nem létezik. Majd jött a történelmi fordulat, melyet nem ők alakítottak és a szabadság ajándékként az ölükbe hullott. Erre nem számított senki. A mikulás megjött és elhozott egy szépen becsomagolt játékszert, melynek a szabályait nem értették. Valóban tragikus élmény, amint ezek az értelmiségiek feleslegessé váltak. A magyar társadalom megosztottsága is ebből a traumából eredeztethető.

Mi önnek Berlin: menedék, vagy otthon?

Nekem nincs szükségem otthonra. S szigorúan vett emigráns sem lehetek, hiszen ehhez szükség lenne a régi kommunista struktúrákra. Legálisan élek Európában, cinikusan mindig azt mondom: vendégnek lenni a legszebb, idegennek lenni a leges-legszebb. Vendégnek lenni addig a legszebb, amíg az ember fizetni tudja a számláit.

Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)

A baloldali napilap Boldog emberként írni címmel közöl interjút Kertész Imrével. A Kádár-rendszer egyszerre volt cinikus és nagyon vonzó. Együtt lehetett vele élni és ez bizonyos értelemben rosszabb volt, mint a puszta erőszak. Egyben a gulyás kommunizmus némi mozgásteret adott az íróknak és értelmiségieknek. – Ez egy különleges állatkert volt. Három kategória létezett, a három t: a támogatott, a tűrt és a tiltott. Én például azokhoz tartoztam, akiket tűrtek – mondta Kertész.

Die Presse (diepresse.com)

Az osztrák konzervatív napilap A magánvagyonok csekélyek, az adósságok úgyszintén címmel ismerteti a Pioneer Investment Kelet-Európáról készített tanulmányát. Összehasonlítva a nyugat-európaiakkal a kelet-európai államok polgárai szegények: a magánháztartások vagyonát mintegy 335 milliárd euróra becsülik, ez nagyjából két százaléka a nyugat-európai magánvagyonoknak. A polgárok átlagosan a legvagyonosabbak Csehországban és Horvátországban, a legszegényebbek Romániában.

Az elemzésből kiderül, hogy a most csatlakozott és a leendő EU tagállamokban a GDP jóval csekélyebb részét fordítják az emberek vagyonuk felépítésére, mint nyugaton. Hiszen megtakarításokra – mindenekelőtt Romániában és Bulgáriában – nem marad pénz.
Mivel sokaknak a havi jövedelme a létfenntartásra is alig elég, ritkán kapnak hitelt, így a magán kötelezettségek aránya is viszonylag alacsony, átlagosan a GDP 9 százalékát teszik ki az új EU tagállamok esetében. Ez az arány a régieknél eléri az 59 százalékot, csak Horvátországban és Észtországban eladósodottabbak az EU átlagnál a magánháztartások. „Ez a tény ugyanakkor nem számít riasztónak”, áll a tanulmányban. Hiszen a növekvő eladósodás része a pénzügyi szektor strukturális fejlődésének.