A Postabank 36 milliárdos vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolt egykori elnök-vezérigazgatójának meghallgatása második napja tart, de várhatóan még legalább egy tárgyalást igénybe vesz.
„Mindenki azt javasolta: zárjuk be a bankot és jelentsünk fizetésképtelenséget. Mi azonban még hét végén is nyitva voltunk, és kilapátoltunk minden pénzt, csak az apró maradt, 1 milliárd forint” – mondta a bankvezér az 1997. február 27-én kezdődött tömeges lakossági betétkivonásról szólva.
A bankelnök szerint akkor, amikor egy többségében állami tulajdonú lakossági bank ilyen helyzetbe kerül, a pénzügyi kormányzatnak, vagy a jegybanknak állami garanciavállalást kell kezdeményeznie, de ez akkor elmaradt. Hozzátette: furcsa, hogy mindez éppen akkor történt, amikor a bank helyzete rendeződni látszott.
A volt bankelnök számára érthetetlen az is, hogy február 27-e előtt állami vállalatok a Pénzügyminisztériumból kaptak arra utaló jelzéseket, hogy ne üzleteljenek a Postabankkal, problémák lehetnek.
Princz Gábor a tárgyaláson elmondta azt is, hogy a bankpánik méretéhez képest nagyon szerény rendőrségi nyomozás folyt, csupán egy nyugdíjas alkalmazott felelősségét vetették fel, holott egyetlen személy nyilvánvalóan nem idézhette fel az akkori eseményeket. (InfoRádió)
Orbán Viktor: Három év alatt közel 40 százalékos minimálbér-emelés