A bíróság a Microsoft ellen döntött

Az európai elsőfokú bíróság elutasította a Microsoft kérelmét, hogy függesszék fel a szankciókat, amelyeket az Európai Bizottság márciusban rendelt el vele szemben. A szoftvercégnek így forgalomba kell hoznia a Windows médialejátszó nélküli változatát, és információkat kell közzétennie operációs rendszerének szerverkapcsolatáról.

A luxemburgi székhelyű európai elsőfokú bíróság elutasította az amerikai Microsoft Corp. kérelmét, hogy függesszék fel a szankciókat, amelyeket az Európai Bizottság márciusban rendelt el vele szemben. A döntés nyomán a Microsoft köteles piacra dobni a Windows olyan változatát, amelyből hiányzik a médialejátszó program, továbbá hozzáférhetővé kell tennie azokat az információkat, amelyek alapján más szerverszoftvergyártó cégek optimalizálni tudják az együttműködést saját termékeik és az asztali gépek Windowsa között.

A bizottság tavasszal kötelezte erre a világ legnagyobb szoftvergyártóját, miután megállapította, hogy a médialejátszónak az operációs rendszerbe való építésével a Microsoft visszaél piaci erejével, valamint hogy a Windows kódjának ismeretében olyan szerverszoftvereket fejleszt ki, amelyekkel az asztali gépeken futó Windows jobban tud együttműködni, mint a riválisok termékeivel. A Microsoft fellebbezett a döntés ellen az Európai Bíróságnál, és keresetet adott be az elsőfokú testülethez, kérve, hogy a szankciókat a jogerős ítélet megszületéséig függesszék fel.

Brad Smith, a Microsoft vezető jogtanácsosa közölte, hogy eleget tesznek a bíróság döntésének. A vállalat úgy látja, hogy a tárgyalás folyamán olyan szempontok és tényezők is felmerültek, amelyek alapján peren kívül egyezséget köthet Brüsszellel. Bár a bíróság elutasította a Microsoft átmeneti intézkedések iránti kérelmét, több szempontból is biztatónak tartják azt a szemléletet, amellyel az ügy érdemi kérdéseit tárgyalta. Bár a bíróság úgy ítélte meg, hogy a bizottság által előírt jogorvoslat nem okozna azonnali, visszafordíthatatlan károkat a cégnek, azt elismerte, hogy érveik nagy része megalapozott, és akár győzelmet is hozhat akkor, amikor a teljes körű fellebbezés nyomán döntés születik majd az ügy lényeges kérdéseiben. A cég kedvező fejleményként értékeli, hogy a testület elismerte a Microsoft teljes körű fellebbezés során mérlegelendő, megalapozott érveit.

A szoftvercég azon a véleményen van, hogy a bizottság által előírt jogorvoslat nagyon kevés előnnyel jár a versenytársakra és az európai fogyasztókra nézve, és valójában kárt okoz a Windows operációs rendszer számos felhasználójának és annak a több ezer európai vállalatnak, amely Windows platformra építette üzleti működését. A Microsoft további új fejlesztéseket és innovációkat fog bevezetni az európai üzleti és otthoni felhasználók számára, és elkötelezetten együttműködik Európa kormányaival számos fontos ágazatpolitikai kérdésben, az adatvédelmet, a biztonságot és a technika oktatási célokra történő felhasználását is beleértve.

A bizottság egyébként márciusban rekordnagyságú, 497 millió eurós büntetésre is ítélte a Microsoftot. A vállalat még júliusban letétbe helyezte a pénzt egy elkülönített, a bizottság költségvetési igazgatósága által kezelt számlára. (Napi Gazdaság)