Finnország egyre több bioenergiát használ hagyományos üzemanyagok helyett az energiaforrások újrahasznosítása érdekében. A fa alapanyagból nyert üzemanyagok a Finnországban használt energiaforrások már nagyjából egyötödét teszik ki – olvasható a Finnish Technology című szaklapban.
Mint sok más ipari országban, Finnországban is probléma az üvegházhatást okozó gázok elleni küzdelem a klímaváltozás lassítása érdekében. Az ország energiapolitikája mindinkább a szélesebb klímapolitika részévé válik. Ezért kulcskérdés, hogy az importált hagyományos üzemanyagok helyettesítésére minél több lehetőséget találjanak – mondja Martti Aijälä, aki egy energiaügyi és környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó cég műszaki igazgatója Finnországban.
A legtöbb nagy folyó energiáját már hasznosítják, és a tervek szerint az új védőgátakat már ökológiai alapokon hozzák majd létre. A finn szélenergia hasznosítási technológiákat külföldön már használják, ugyanakkor ez az energiatípus még csak egy kis részben járul hozzá Finnország energiafelhasználásához.
A hagyományos tüzelőanyagok helyettesítésének egy másik módja a biomassza – mint a fa vagy a szerves szemét – elégetése. A növények elégetéséből származó gázokat üvegház-semlegesnek tekintik, mert az élő növények folyamatosan megkötik a szén-dioxidot a levegőből.
„A bioenergia Finnország legfontosabb megújuló energiaforrása” – mondja Aijälä. „A fa-alapanyagú üzemanyagok széleskörű használatának köszönhetően – a sima tűzifától és a fakitermelés maradványaitól a papírkészítő eljárásokból származó melléktermékekig – Finnország azon európai országok közé tartozik, ahol a megújuló energiaforrások felhasználása a legmagasabb. Az ország energiakészletének egyötöde jelenleg a biomasszából származik, míg Európában ez az arány átlagosan három százalék, amelynek nagy része voltaképpen a szemét elégetését jelenti.
A tőzeg és a fakéreg égetésére kidolgozott finn technológiát ma már széles körben alkalmazzák a fakitermelési mellékterméke és a forgács hasznosításában is – mondja Aijälä. Hozzáteszi: az erdőségi ipari társaságok érdekeltek abban, hogy egyre többet használják a biomasszát, és hogy jelen legyenek az új kereskedelmi piacon. (A kyotói egyezményben ugyanis megszabták, hogy melyik ország mennyi üvegház-gázt bocsáthat ki, és amely ország kevesebbet bocsát ki a kvótájánál, az eladhatja szabad kapacitását az erősen szennyező államoknak. – A szerk.)
Az EU szándékai között szerepel, hogy megduplázzák a bionenergia és más megújuló energiaforrások részesedését az energiatermelésben 2010-ig, és az EU-irányelvekben is nagyratörő célokat fogalmaztak meg.
A Bioenergie Network of Excellence (NoE) a kutatás és technológiai fejlesztés virtuális központja Európában, amit a VTT Processes, a finnországi VTT Technical Research Centre of Finland egyik egysége irányít.
A NoE-ban nyolc vezető európai ország vezető kutatási központjai vesznek részt. A szervezet célja, hogy a bioenergiával szemben álló technikai és szociológiai-gazdasági akadályokat leküzdje, miközben új, versenyképesebb módszerek létrehozásán dolgozik a biomassza különböző fajtáinak felhasználására. A tervek szerint a hatékony „multi-tüzelőanyag” hőközpontokat és erőműveket például háromféle, erdőkből, gazdaságokból és városi szemétből származó biomassza használatát feltételezve lehet megtervezni.
A bioenergia egyik fontos forrásának számító fakitermelési melléktermékeket már széles körben használják Finnországban. Az erdőkben összegyűjtik a lehullott ágakat és a fenyőtűt, majd erőművekbe szállítják azokat. „A finnországi erdőiparban máris sikeresen használják a szilárd bio tüzelőanyagokat, de az erdőkből származó biomassza még szélesebb körben való felhasználása sem lehetetlen” – mondja Kai Sipilä, a VTT Processes professzora.
Sipilä ígéretes lehetőséget lát a háztartási szemét fokozott hasznosításában, más kutatók viszont az európai gazdaságokban megtermelhető energianövényekre helyezik a hangsúlyt. Egy új eljárás segítségével a háztartási szemét és az építkezésekből visszamaradó fenyőág biogázokká alakítható. A módszert jelenleg a VTT kutató központ egyik kísérleti üzemében tesztelik.
Sipilä szerint Európában az energiatermények folyékony bio üzemanyagokká való átalakításáé a jövő, amit a járművek üzemeltetéséhez használnak majd. Azonban a jelenlegi árak még nem versenyképesek az olajéhoz képest. A növekvő olajárak miatt – ha a kutatás nyilvános támogatást kap, és az adópolitika is kedvező lesz –, a bioenergia nagyobb szerepet kaphat Európa energiafelhasználásában – írja a Finnish Technology.
Magyarországon nagyon alacsony a biomassza segítségével nyert energia – írta a Napi Online. E téren minél előbb látványos növekedést kell elérni, mivel az Európai Unió is elvárja ezt a tagállamoktól – vélik osztrák szakértők. Az EU-ban jelenleg 13 százalék az ökoáram aránya, amit 21 százalékra kellene emelni 2010-re. Ausztriában a teljes energiatermelésben jelenleg 21 százalék az „alternatív energia” részesedése, s ebből 11 százalékot képvisel a biomassza.
Magyarországon a megújuló energiaforrások felhasználása az összes energiafelhasználáson belül valamivel több mint három százalék, ezen belül a biomassza-felhasználás aránya 85 százalék – olvasható a Magyar Televízió honlapján. Ebele Ferenc, az Magyar Agrárkamara főtitkára szerint a biomasszából nyerhető energia-felhasználás növelése Magyarországon nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdés is. A szervezet ezért is szorgalmazza, hogy a biodízel, illetve a bioetanol üzemanyagként, – hasonlóan több nyugat-európai országhoz – élvezzen adómentességet. Ez ugyanis ösztönözné a növényi alapanyagú hajtóanyagok felhasználását.
Január 26-29. között közép-európai biomassza-konferenciát rendeznek az ausztriai grazi vásárközpontban. Az uniós támogatással rendezendő konferencián a megújuló energiaforrások kínálta lehetőségekről adnak szakmai tájékoztatást a közép-európai országok szakembereinek.
