Focus (focus.msn.de)
A müncheni hírmagazin A CIA foglyokat adott át a kínzásról hírhedtté vált államoknak című írásában beszámol egy egykori FBI ügynöknek a The New Yorker magazinban e héten megjelenő vallomásáról. A szövetségi nyomozó hivatal 2003 júliusában nyugdíjazott terrorelhárító szakértője, Dan Coleman szerint George W. Bush kormánya alatt a kínzás „bürokratizálódott” és a terrorizmussal gyanúsítottak kiadása ellenőrizetlenné vált. Coleman szerint a gyanúsítottakat gyakran Egyiptomnak, Marokkónak, Szíriának és Jordániának adták ki – azoknak az országoknak, amelyek arról ismertek, hogy a kihallgatások során alkalmazzák a kínzást. A gyanúsítottak ezekben az országokban semmilyen jogi segítségre nem számíthatnak, annak ellenére, hogy az amerikai joggyakorlat az ilyen államokba történő kiadatást tiltja. Scott Horton nemzetközi jogász szerint ilyen módon a CIA 2001 óta mintegy 150 foglyot adott át ezeknek az államoknak.
Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív napilapban Matthias Rüb A Fehér Ház tovább kívánja növelni a honvédelmi költségvetést című tudósításában ismerteti a washingtoni költségvetés főbb számait. A Fehér Ház hétfőn benyújtotta a kongresszusnak az októberben kezdődő pénzügyi évre vonatkozó költségvetési tervét. Az összesen 2,5 billió dolláros büdzsé összesen 150 költségvetési tétel megkurtítását tervezi, elsődlegesen az oktatásban és a szociális kiadások területén kell megszorításokkal számolni. Ezzel szemben további 4,8 százalékkal, 419 milliárd dollárra kívánja növelni a katonai kiadásokat.
A honvédelmi költségvetés nem tartalmazza az afganisztáni és iraki háború költségeit, arról ugyanis a pótköltségvetésben döntenek. Erre a költségvetési esztendőre a Fehér Ház 80 milliárd dollárt kért a kongresszustól e két háborúra, melyből már 25 milliárd elköltésére kapott felhatalmazást.
Jelentősen csökkentik a mezőgazdasági támogatásokra és regionális fejlesztésre szánt összegeket is. Ez utóbbi terület kiadásait a jelenlegi 4,1 milliárdról 40 százalékkal kívánja csökkenteni a tervezet.
Az ellenzéki demokraták irreálisnak tartják a kormány azon célját, hogy a jelenlegi költségvetési hiányt, 427 milliárd dollárt a következő öt esztendőben adóemeléssel, a jól keresők kedvezményeinek eltörlése nélkül megfelezzék. Ráadásul számításaik szerint a szociális rendszerek tervezett részleges privatizálása eleinte további jelentős költségvetési kiadásokkal járna. A terv megvalósításához az első öt évben további 700 milliárd dollárra lenne szükség a központi büdzséből.
origo.hu
Nyakunkon a tél, akár 20 centi hó is eshet a napokban
