A szerda este óta a világ legjobban őrzött városává előlépett Pozsonyban kis késéssel kezdődött meg csütrötökön az amerikai és az orosz elnök találkozója, mivel Putyin elnök másfél órás késéssel, délután fél háromkor érkezett meg Pozsonyba. Az orosz államfő a repülőtérről azonnal a pozsonyi várba hajtott, ahol zárt ajtók mögött mintegy két és fél órás megbeszélést folytatott az amerikai elnökkel. Tárgyalásukat követően a felek közös sajtótájékoztatót tartottak, melynek keretében egyetértésüknek adtak hangot azal kapcsolatban, hogy Iránnak és Észak-Koreának nem szabad atomfegyverhez jutnia. Putyin és Bush egyaránt úgy vélte, véget kell vetni az atomfegyverek és a rakéták terjedésének.
A felek közös közleményt adtak ki, miszerint a két ország együttműködik a nukleáris biztonság kérdésében, s hogy még az idén megpróbálják befejezni a tárgyalásokat a WTO-ba történő orosz belépésről. A tárgyalások során ugyanakkor Bush elnök a demokrácia játékszabályainak betartására figyelmeztette orosz kollegáját. Mindezek ellenére a tárgyalás a baráti viszony és a stratégiai együttműködés megerősítésének szellemében zárult, legalábbis verbális szinten.
A nagy várakozásokkal kísért kétoldalú csúcstalálkozót megelőzően George Bush amerikai elnök közép-európai, egykori ellenzékiekkel, polgári aktivistákkal, valamint a délelőtti órákban Ivan Gasparovic államfővel és Mikulás Dzurinda kormányfővel is találkozott. Ez idő alatt Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter és az orosz védelmi miniszter aláírta a vállról indítható légvédelmi rakéták ellenőrzéséről szóló megállapodást.
A szlovákok szempontjából a legjelentősebb esemény George Bush Hviezdoslav téri beszéde volt, amelyet a többség hatalmas ovációval fogadott. A Greenpeace aktivistáinak – akiket egyébként nem engedtek be a térre – sikerült egy negyven méter hosszú, négy méter széles transzparenst elhelyezniük a rakparton, amely a Föld klímájának megőrzésére szólítja fel az Egyesült Államokat. A beszéd azonban közbekiabálásoktól sem volt mentes: a rendőrség három szlovák fiatalt szabálysértésért, két csehet pedig droghasználat és garázdaság miatt elő is állított. Bush 12 órakor kezdődött beszéde alatt összesen körülbelül nyolcvan-száz fiatal kiabált és fütyült folyamatosan a tér közepén, ahol naranccsal dobálták meg a rendőröket és a teret körülvevő különleges egység tagjait. A tüntető fiatalok Afganisztánnak és Iraknak követeltek szabadságot. Egy piros transzparensen „örök időkre az USA-val, és soha másként” feliratot bontottak ki emlékeztetve az „örök időkre a Szovjetunióval” egykori ismert feliratra. Sajtóértesülések szerint a téren két cseh állampolgár amerikai zászlókat égetett. A tüntetés végül lassan véget ért, miután a mintegy 20-25 ezer fős tömeg elhagyta a Hviezdoslav teret.
Tény, hogy nagy izgalom övezte a mai napon lezárult pozsonyi amerikai–orosz csúcstalálkozót, a média ugyanis már napok óta rebesgette, hogy a megbeszélésnek nem csak kellemes és udvarias fordulatai lesznek. Bush a Nyugat, illetve baltiak és a lengyelek követeként akart tárgyalni Putyinnal az Oroszországban uralkodó helyzetről, ami több nemzetközi emberi jogi szervezet szerint szinte katasztrofális, hiszen az államfő egyre inkább saját kezébe próbálja vonni a hatalmat, az államban tombol a terrorizmus, titokban fegyvereket adnak el különböző országoknak, és nem hagyják érvényesülni a vállalataikat. – Régi jó barátságban vagyunk Putyinnal, és ez a kapcsolat felhatalmaz arra, hogy megemlítsem kételyeimet az orosz demokráciával kapcsolatban – nyilatkozta még a találkozót megelőzően Bush, aki szerint Oroszország mindennek ellenére európai állam, ahol ugyanolyan nagy értéke van az emberi jogoknak, mint az Egyesült Államokban.
Nem azért találkozunk, hogy étterembe vagy moziba menjünk, és jól érezzük magunkat – mondta a mai pozsonyi előtti találkozó előtt Vlagyimir Putyin orosz elnök. Hozzátette: fontosnak tartja a megbeszélést, hiszen sok megvitatni valójuk van a gazdasági és a nemzetközi védelem terén Bushsal. Putyin közölte: tisztában van azzal, hogy Bush kellemetlen kérdéseket tesz majd fel neki, de mint mondta: garantáltan nem fog zavarba jönni, elég lesz csak emlékeztetnie az amerikai elnököt Irakra és az Abu Graib börtönben végbement kínzásokra. Ami a „putyini demokráciával” kapcsolatos amerikai kifogásokat illeti, az orosz államfő kijelentette: szerinte országában a demokrácia jól működik, ezért csak a „jó szándékú kritikát fogadja el”. Putyin mellesleg nem csupán válaszolgatni kíván, hanem kérdezni is, mert szerinte ott is problémák vannak a demokrácia alapjaival, ahonnan mostanában egyre több kifogás érkezik.
Forrás: Izvesztyija, Kommersant, Magyar Rádió, Newsru.com, Reuters
Orbán Balázs: Olyan közösségi terekre van szükség, ahol nem a gúny, a szétverés és a sunyiság az úr
