Diplomata az amerikai titkosszolgálatok élén

George Bush amerikai elnök csütörtökön John Negropontét, az Egyesült Államok jelenlegi iraki nagykövetét kérte fel az újonnan felállított titkosszolgálati főigazgatóság vezetőjének. A kinevezést helyesléssel fogadták mind a két pártban, ám az emberi jogi csoportok hevesen tiltakoznak.

Tudom, hogy John határozott kézzel fogja vezetni azokat a szolgálatokat, amelyeknek országunk megvédéséhez és a helyes döntések meghozatalához szükséges információk megszerzése a feladata – mondta az elnök az új igazgatót bemutató sajtótájékoztatóján.

John Dimitri Negroponte kinevezését egyhangú helyesléssel fogadták mind a két pártban és a hetek múlva esedékes szenátusi meghallgatás után várhatóan különösebb vita nélkül helyben hagyják az elnök döntését. Emberi jogi csoportok azonban már a kinevezést bejelentő napon ismét felhozták azokat a vádakat, miszerint Negroponte a nyolcvanas évek közepén az Egyesült Államok hondurasi nagyköveteként erkölcsi támogatást nyújtott a hondurasi és nicaraguai polgárháborúban a baloldali gerillák ellen kiméletlen módszerekkel harcoló kormánypárti katonáknak.

A 65 éves nagykövet országa ENSZ misszióját vezette a bagdadi kiküldetése előtt. Paul Bremer, Szaddam Husszein iraki diktátor elűzése utáni második amerikai helytartó sok egyéb feladata mellett nem tudott elég időt fordítani a hivatalosan meg sem nyílt amerikai külképviselet vezetésére, ezért a tavaly áprilisban Bagdadba érkező Negroponte kaotikus állapotokat talált az erődítményre emlékeztető épületben. Bush elnök és Powell külügyminiszter megelégedésére azonban Negroponte kevés személycserével és a létszám minimális bővítésével háborús viszonyokhoz igazított és professzionális módon működő nagykövetséget hozott létre. Mostani kinevezése után első dolga volt felhívni a bagdadi kollegáit és arról biztosította a helyettesét, hogy addig el sem költözik az iraki fővárosból, amíg mindent át nem ad a helyére érkező új nagykövetnek.

Sajtóértesülések szerint nem a 40 éves diplomáciai múlttal rendelkező, eddig nyolc országban szolgált nagykövet volt Bush első választottja erre a posztra. A Fehér Házban több jelölt, köztük Robert Gates volt CIA igazgató neve is felmerült, de egyikük sem vállalta el a széthúzó titkosszolgálatok berkeiben népszerűtlen feladatot. Állítólag maga Negroponte sem adott elsőre határozott választ és csak az elnökkel történt, feladatait tisztázó beszélgetés után mondott igent.

Eddig a 15 különböző hírszerző szolgálat jelentéseinek 80 százaléka a Pentagon és Rumsfeld hadügyminiszter kezében futott össze és a feladatok ellátására biztosított pénzt is a védelmi minisztérium osztotta szét. Mostantól a költségvetésből származó évi 40 milliárd dollár fölött Negroponte hivatala fog dönteni és ezt érthető rosszkedvvel fogadta az ellentmondást nem kedvelő hadügyminiszter. Ráadásul Bush Rumsfeld megkérdezése nélkül úgy döntött, hogy a jövőben a CIA helyett Negroponte fogja őt naponta tájékoztatni a beérkezett fontosabb titkosszolgálati jelentésekről. Az átszervezés alatt álló cég munkatársai, élükön a mindennapos hatalmi harcokban elmerült Porter Goss új CIA igazgatóval és a többi szolgálat tagjai máris ferde szemmel tekintenek a titkosszolgálati berkekben újnak számító diplomata érkezése elé.

Egyedüli kivételnek csak az NSA (National Security Agency) tekinthető, aminek a vezetőjét Negroponte első számú helyettesévé tette az elnök. Mike Hayden tábornok 1999 márciusa óta vezette a polgári és katonai kódok feltörésével is foglalkozó NSA-t, ahol a népszerű Hayden nem csak kiváló munkát végzett, de eddig egyedülálló módon neki sikerült a hozzáértésével tekintélyt is szerezni a beosztottjai előtt. Valószínűleg a szakmai munka nagy részét a légierőtól átcsábított tábornok fogja végezni.

Negroponte és Hayden mintegy 300 emberrel kezdi a munkát, ami kis létszámnak tekinthető az előttük álló gigászi feladatok ellátására, ezért a bürökrácia törvényeinek megfelelően az új hivatal létszáma évről évre nőni fog. Problémát okozhat, hogy nekik nem lesz beleszólásuk az általuk irányított titkosszolgálatok mindennapi munkájába, így például új akciók indítására nem tehetnek javaslatot, nem akadályozhatnak meg mások által hozott döntéseket vagy már folyamatban levő akciókat, nem vehetnek fel és nem bocsáthatnak el alkalmazottakat és ügynököket sem. A 15 egymással is versengő szolgálat működéséhez szükséges pénzt tartalmazó páncélszekrény kulcsa viszont náluk van és egyedül Negroponte mehet be bármikor bejelentés nélkül az elnökhöz.

Különösen három szolgálat, a Defense Intelligence Agency (a katonai hírszerzéssel foglakozó ügynökség) a National Reconnaissance Office (a kémholdak üzemeltetéséért felelős hivatal) és a National Geospatial Intelligence Agency (a kémholdak célpontjait kijelölő és irányító ügynökség) vezetése szerette volna megőrizni a függetlenségét, de a jelek szerint elvesztették a játszmát az új hivatal hatáskörét döntően meghatározó Dick Cheney alelnökkel szemben.

A Londonban görög hajómágnás apától és amerikai anyától született, öt nyelven folyékonyan beszélő Negroponte pénteken búcsúzott el korábbi munkatársaitól a New York-i ENSZ palotában. Rövid beszédében arra kérte a világszervezet főtitkárát és a Biztonsági Tanács állandó tagjait, hogy adjanak minél nagyobb anyagi és katonai segítséget a demokrácia rögös útján elindult Iraki Köztársaság közeljövőben megalakuló kormányának.

Forrás: USA Today, Associated Press, Chicago Sun Times, The Cincinnati Enquirer, Newhouse News Service