Heisler: feszültség a keresztény egyházak és a Mazsihisz között

A Mazsihisz elnöke szerint az utóbbi években sokat javult a zsidó hitközségek és a nagy keresztény egyházak viszonya, ám az utóbbi hónapokban több esemény is feszültséget keltett közöttük. Heisler András a kettős állampolgárságról szóló népszavazást és az egyházi iskolák támogatásáról folyó vitát említette.

Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke úgy tapasztalta, hogy az utóbbi években sokat javult a zsidó hitközségek és a nagy keresztény egyházak viszonya. Ez természetes állapot, hiszen „más hitelveket vallunk ugyan, de közös erkölcsi alapon állunk a keresztény egyházakkal”. Jól működnek az intézményes kapcsolattartás fórumai – egyebek mellett a Keresztény-Zsidó Társaság –, az egyházakat érintő közös ügyekben rendszeres a konzultáció – írja a Népszabadság.

Az utóbbi hónapokban azonban több esemény is feszültséget keltett a zsidó felekezet és a keresztény egyházak között. Heisler András a kettős állampolgárságról szóló népszavazást és az egyházi iskolák támogatásáról folyó vitát említette.

A határon túl élő magyar ajkúakért a Mazsihisz is felelősséget érez – mondta Heisler András –, de a keresztény egyházaktól eltérően úgy ítélte meg, hogy a kettős állampolgárság ügye olyan pártpolitikai kérdéssé vált, amelyben egy felekezetnek nem szabad állást foglalnia. Az egyházi iskolák finanszírozása kapcsán a zsidó hitközségek is egyetértettek azzal, hogy az állam nem tehet különbséget a felekezeti és az önkormányzati intézmények között, azt viszont nem tartották helyesnek, hogy a „sajtón keresztül üzengessünk, vagy gyerekeket vigyünk az utcára tüntetni”. A Mazsihisz a nyílt konfliktus helyett inkább tárgyalásokat szorgalmazott a kormánnyal, és Heisler András úgy látja, ez a módszer eredményre is vezetett.

A Mazsihisz – jegyezte meg – később is fenntartja a jogot, hogy esetenként önálló és markáns véleményt fogalmazzon meg az egyházakat érintő kérdésekben. „Hatvan évvel a holokauszt után és tizenöt évvel a rendszerváltást követően akár kisebbségi vélemény is nyugodtan vállalható” – mondta.

A Mazsihisz elnöke fontosnak tartja, hogy a pesti gettó felszabadításának évfordulóján a három közjogi méltóság mellett valamennyi parlamenti párt képviselője jelen volt a Dohány utcai zsinagógában megtartott emlékező istentiszteleten.

Ugyanennyire fontos – tette hozzá –, hogy az országszerte tartott megemlékezéseken katolikusok és más egyházakhoz tartozó keresztények is részt vesznek. Szimbolikus jelentősége van annak, hogy „keresztény testvéreinkkel közösen gyászoljuk azokat a magyar állampolgárokat, akiket elpusztított a gyűlölet”.

A pesti gettó felszabadításának évfordulóján Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is felszólalt a Dohány utcai zsinagógában. A Mazsihisz elnöke szerint ez semmi esetre sem sorolható a pártpolitikai megnyilvánulások közé: „a kormányfő helyhez és alkalomhoz illő beszédet mondott”. Pártpolitikai megnyilvánulásoktól azonban mindenkinek tartózkodnia kell a templomi szerepléseknél. Mi eddig sem engedtük meg, és a jövőben sem fogjuk, hogy a zsinagógák a pártpolitika színtereivé váljanak – jelentette ki Heisler, aki szeretné, ha más egyházak és felekezetek is megfelelnének ennek az elvnek.