Pozsony, a hűséges partner

A Bush-Putyin találkozó egyrészt elismerése Szlovákia feltétlen szövetségesi hűségének, másrészt a pozsonyi gazdasági reformok radikalitása már az amerikai befektetők érdeklődését is felkeltette. Egyetlen ország sem választotta Közép-Európában ilyen kíméletlenül a piacgazdaság útját – olvasható a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. A lap szerint a nyugati befektetők csalódtak Oroszországban.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilapban Karl-Peter Schwarz Hűséges partner című írásában elemzi azokat az okokat, amiért Bush Pozsonyban találkozik Putyinnal. A szerző szerint aligha történhetne nagyobb tragédia a szlovákokkal ezen csütörtökön, mint hogy az amerikai elnök véletlenül összekeverné őket a szlovénokkal.

A lap helyszínen tartózkodó prágai tudósítója szerint a találkozó egyrészt elismerése Szlovákia feltétlen szövetségesi hűségének, másrészt a pozsonyi gazdasági reformok radikalitása már az amerikai befektetők érdeklődését is felkeltette. Egyetlen ország sem választotta Közép-Európában ilyen kíméletlenül a piacgazdaság útját. Ma már szinte senki sem emlékszik arra, hogy a csehszlovák föderáció a ’90-es években azért esett szét, mert a csehek Vaclav Klausszal a gazdasági szabadságra, míg a szlovákok Vladimir Meciarral az úgynevezett harmadik útra tettek.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív német napilapban Michael Ludwig Nem csak kedvességek című írásában mutatja be a pozsonyi találkozó előtti orosz várakozásokat.

Szerdán Moszkvában általános volt az a feltételezés, hogy csütörtökön keményen fognak a felek egymással tárgyalni. Ezzel magyarázták azt az orosz kísérletet, hogy a két ország közötti vitás kérdésekért részben a nyugati, főként az amerikai médiát tegyék felelőssé, amely moszkvai álláspont szerint ellenséges beállítottságú, Oroszország ellenes kampányt folytat, sőt a hidegháború újjáéledését is el kívánja érni.

Az orosz álláspontot Putyin elnöknek a szlovákiai újságírónak adott interjújában vázolta. Moszkva az utóbbi időben jelentős piacveszteségeket volt kénytelen elkönyvelni az atomtechnikai exportja területén is. Mivel Oroszország meggyőződött az iráni szándékok békés jellegéről, ezért nem kíván lemondani az exportpiacáról.

A nyugati befektetők szerint talányos az orosz döntés, amely szerint a jövőben csak kisebbségi részesedéseket birtokolhatnak olyan vállalatokban, amelyek stratégiai nyersanyagok – olaj és a földgáz – kutatási és kitermelési licencével rendelkeznek. Azok az amerikai cégek, amelyek erősíteni kívánták oroszországi aktivitásukat, becsapottnak érzik magukat. A Jukosz története szintén bizalmatlanná teszi azokat a befektetőket, akik orosz vállalkozásokba kívánnak invesztálni.

További vitapont az Egyesült Államok által gyakran szóvá tett orosz demokráciadeficit, illetve a sajtószabadság hiánya. Az ilyen kritikákra Putyin hosszabb ideje láthatóan „allergiásan” reagál. Az orosz elnök visszautasítja azokat a kísérleteket, amelyek a demokrácia kérdéséből a külpolitika eszközt kívánnak faragni, hogy Moszkva pozícióját meggyengítsék, vagy Oroszországból egy amorf államalakulatot faragjanak. Ez utóbbi megjegyzése egyértelműen a kormányzóválasztások külföldön bírált felfüggesztésére irányult.

Der Spiegel (spiegel.de)

A baloldali hírmagazin Miért nem szabad a mainzi mészárosnak beszélnie az elnökkel címmel feszegeti Bush elvegyül a nép között című műsorszám elmaradásának okait.

Alig néhány hete, az utazás előkészítésekor a Fehér Ház protokollosai Bush mainzi látogatásának kiemelkedő pillanataként beszéltek az amerikai elnök és az egyszerű németek tervezett találkozásáról. Büszkén kijelentették, hogy az elnök nemcsak politikusokat, hanem az átlag németet is szeretné meggyőzni politikájának helyességéről. Amire a legalkalmasabb egy nyilvános beszélgetés lenne, ahol kézművesek, mészárosok, banki alkalmazottak és néhány egyetemista ülne.

A protokolláris valóság egészen másként nézett ki. Az elnök programjából törölték a városházi találkozót. A program elmaradásának nincs hivatalos indoklása, a német külügyből annyi hallható, hogy a találkozó időpont-egyeztetési okokból marad el. A színfalak mögött egy másik magyarázat is létezik: Egy ellenőrizetlen találkozó a túlnyomóan Amerika-szkeptikus átlag németekkel, kiszámíthatatlan kockázatnak tűnt Bush stratégáinak. Egy amerikai mintára tervezett véleménycserére, ahol a résztvevőket és a kérdéseket egy forgatókönyv alapján válogatnák ki, a németeket nem lehetett rávenni.