A Sárospataki Református Kollégium Gyűjteményéből „elveszett” kötetek csak töredékei annak a műkincsállománynak, amely a II. világháború után a Szovjetunióba került. Található kint a Hatvany-, a Radványi-, Eszterházy-gyűjteményből, valamint rengeteg kép, szobor és egyéb műtárgy került el eredeti helyéről. Bár ismét reflektorfénybe kerültek a sárospataki kötetek, a velük együtt eltűnt érmékről már nem hallani.
Visszafogott lelkesedés
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a közelmúltban elvi egyezséget kötött Vlagyimir Putyin orosz elnökkel arról, hogy Oroszország visszaadja az 1945-ben a Szovjetunióba került sárospataki könyvtár értékes anyagát. Az orosz törvények szerint a különösen értékes kulturális javak visszaszolgáltatása esetében minden esetben külön törvényre van szükség, amelyet az állami duma hoz meg. A kormányfő tájékoztatása szerint a két parlamentben hamarosan elkezdődik a szükséges jogi nyilatkozatok előkészítése, és a következő egy évben sor kerülhet az átadásra.
– Magyarország felszabadulásának 60. évfordulója alkalmából számíthat a sárospataki könyvtár Oroszországba került könyveinek visszaszállítására – közölte László Boglár szóvivő. Minden eddiginél nagyobb realitása van a dolognak, mivel az orosz elnök maga jelölte ki az apropót, és indokoltnak tartja, hogy visszakerüljenek a könyvek – tájékoztatta a Magyar Nemzet Online-t László Boglár, hozzátéve: az ehhez szükséges törvénytervezet a következő hónapokban kerül a duma elé.
Dienes Dénes, a Sárospataki Református Kollégium Gyűjteményének igazgatója szkeptikus a kötetek hazakerülésével kapcsolatban, véleménye szerint ugyanis a háború megítélése orosz részről nem változott, és a megszerzett hadizsákmányt jogos hozadéknak tartják. A háború orosz értékelésében döntő az a pszichológiai tényező, hogy ők igen nagy áldozatot hoztak a fasizmus legyőzése során, és egy volt ellenséges országnak juttatnának vissza kulturális értékeket, miközben például Hollandiának is vannak követelései, mert a németek által elszállított értékek egy része az oroszokhoz került – említette meg Dienes Dénes, hozzátéve: nem biztos, hogy akad olyan orosz politikus, aki valóban az ügy mellé áll.
Mint mondta, eddig már sokszor megígérték, hogy visszakerülnek a kötetek, de azok még nem érkeztek meg. Lehet, hogy a kérdés a moszkvai utakhoz kapcsolódik, az is elképzelhető, hogy csak a magyar belpolitikai életet akarták most megpezsdíteni – fűzte hozzá Dienes Dénes.
– Az ország és a magyar kultúra számára nagyon fontos, hogy visszakerüljenek a műkincsek, ám ennek már régen meg kellett volna történnie – mondta érdeklődésünkre Pálinkás József, a Fidesz kulturális tagozatának vezetője. Hozzátette: szó sincs arról, hogy Oroszország visszaszolgáltatja a többi kint lévő műkincset, a sárospataki könyvtár ügyét legfeljebb egyszeri Gyurcsány-Putyin alkunak lehet értékelni. Az mindenesetre némiképp groteszk, hogy Gyurcsány Ferenc felszabadítónak nevezi azokat, akik az ország könyveit elviszik. Pálinkás József szerint az ügy egy politikai játszma része, hiszen a könyvtár visszaadását éppen annak a napnak az évfordulójára időzítik, amelyen Magyarország német megszállását az orosz megszállás váltotta fel – jegyezte meg az ellenzéki politikus.
A sárospataki könyvtár kincsei
Dienes Dénes tájékoztatása szerint összesen 170 kötet tűnt el, ebből 134 található meg a Nyizsnyij Novgorod-i könyvtárban. A sárospataki református kollégium gyűjteményének ritkaságait 1938-ban két budapesti széfben helyezték biztonságba, ám amikor a pataki könyvtárosok 1945 végén keresték a könyveket, már nem találták. Az oroszok azt állították, nem a Magyarországon harcoló alakulataik hadizsákmányaként vitték el, hanem a németekhez került és onnan jutott Oroszországba. Szemtanúk szerint azonban az oroszok törték fel a széfeket – mondta Dienes Dénes.
A könyvek többsége 16-17. századi németalföldi nyomdákból származó hungaricum, teológiai alapvetések, filozófiai viták – ismertette az igazgató. A gyűjteményben akadnak irodalomtörténeti ritkaságok, mint Balassi Bálint Beteg lelkeknek való füves kertecske című kötetének egyetlen eredeti példánya. A kollekció tartalmaz magyar nyelvű kiadványokat is, érdekességnek számít egy, az 1700-as évekből származó iskoladráma, amit a diákok írtak, de többségében politikai és művelődéstörténeti iratokat várnak. A történeti kutatások szempontjából figyelemre méltó alkotások is vannak kint, például az 1650-es évek elején már érlelődött egy Habsburg-ellenes összeesküvés, ennek eddig ismeretlen részleteit ismerhetjük meg. Dienes Dénes megjegyezte, az anyag a latin kultúra világa, amely távol áll az orosz kultúrától, vallástól.
Sorozatos tárgyalások – eredménytelenül
Jóllehet a sárospataki könyvtárosok az értékes állomány visszaszerzését már 1945-ben elkezdték, a háborús időszak és az orosz megszállás miatt nem jutottak eredményre. A könyvekről sokáig nem is lehetett hallani, míg az Izvesztija hírt nem adott az elhurcolt kulturális értékekről.
1992-ben Mádl Ferenc akkori tárca nélküli miniszter és Jevgenyij Szidorov orosz kulturális miniszter aláírtak egy egyezményt, amelynek nyomán munkacsoportok alakultak, és a Nyizsnyij Novgorodban megtalált sárospataki könyveket 1998. március végére azonosították.
1996-ban Magyar Bálint kulturális miniszter átadott az oroszoknak egy mintegy hatvanezer tételt tartalmazó igénylistát, az orosz fél azonban nem adta vissza a sárospataki könyvtárat.
Éveken át eredmény nélküli tárgyalások következtek. Az orosz fél időközben kinyilatkoztatta: addig nem időszerű a könyvtár visszaadásáról egyeztetni, amíg Magyarország nem hoz hasonló törvényt az orosz javak visszaszolgáltatásáról. Bár a magyar fél többször jelezte, hogy amennyiben tudnak Magyarországra került orosz értékekről, készek lesznek megvásárolni vagy visszaadni azokat, ám ilyen lista azóta sem érkezett. A magyar hadsereg szervezetten nem gyűjtött kulturális javakat orosz területen, ugyanakkor 1956. május 25-én a Keleti pályaudvarról indult Moszkvába a 333518 számú szerelvény, amely egyebek mellett a Szovjetunióból Magyarországra került kulturális értékeket szállított vissza – árulta el Dienes Dénes.
A polgári kormány idején a magyar külügyminisztérium folyamatosan tárgyalt Oroszországgal. Martonyi János az MNO-nak elmondta: külügyminiszterként egyértelmű ígéretet kapott Igor Ivanov akkori orosz külügyminsztertől, hogy a könyveket visszaadják a magyar államnak. Többször felmerült az ellentételezés kérdése is. A magyar fél felajánlotta például, hogy biztosítja a Nyizsnyij Novgorod-i könyvtár számítógépeit – mondta Martonyi János, aki bízik abban, hogy visszakerülnek a kötetek.
Később, 2002-ben Medgyessy Péter kötött elvi megállapodást Putyin elnökkel, amelynek alapján azt ígérték, a könyvtár kötetei már 2003-ban visszakerülhetnek Magyarországra. Az akkori tervek között szerepelt, hogy a két ország kormányzati vagy kulturális minisztériumi szinten megállapodást kötne az egymás területén található, a II. világháború alatt elkerült műkincsek kölcsönös felkutatásáról és visszaszolgáltatásáról. Az orosz fél akkor azt hiányolta, hogy hazánkban ennek a kérdésnek nincs egységes törvényi szabályozása.
2004 februárjában közös orosz-magyar munkabizottság alakult, amely a pataki kötetek visszaszerzéséről tárgyalt. Tavaly júliusban Vass Lajos, a kulturális tárca politikai államtitkára az idei oroszországi magyar kulturális évad előkészítése miatt utazott Moszkvába, ahol ismét szóba került az Oroszországban lévő magyar műkincsek, többek között a sárospataki könyvtár visszaszolgáltatásának az ügye is.
origo.hu
Orbán Viktor lerántotta a leplet a baloldal legújabb tervéről – videó
