Süddeutsche Zeitung (sueddeutsche.de)
A baloldali napilap a közel-keleti béke esélyeit latolgatva felteszi a kérdést: „Vajon a cionizmus ma a zsidók igazi ellensége?”. A kérdésre igennel felel az oxfordi professzor, aki szerint Izrael alapvető problémája a palesztin területek 1967 óta tartó illegális megszállása. Ez a lépés alakította át a cionizmust a zsidók legitim nemzeti felszabadító mozgalmából egy gyarmati hatalommá és a palesztinok elnyomójává.
Ezzel a megközelítéssel ellentétesen érvel Slomo Ben-Ami, aki Ehud Barak kormányában külügyminiszter volt. Ben-Ami szerint Izrael minden jóindulatú bírálójának először azon a kimondhatatlan abszurditáson kell felháborodnia, hogy több ENSZ-határozat foglalkozik a zsidó állam emberjog-sértéseivel, mint a föld összes többi államáéval. E kritikusoknak gyorsabban kell az olyan obszcén megjegyzésekre reagálnia, mint az író Jose Saramago kijelentésére, aki a dzsenini menekülttábor viszonyait Auschwitzcal hasonlította össze.
Der Standard (derstandard.at)
A baloldali napilap Horvátország tagsága továbbra is a messzeségben című írásában latolgatja, hogy az eredeti terveknek megfelelően március 17-én megkezdik-e Zágrábbal az uniós csatlakozási tárgyalásokat.
Míg a horvát miniszterelnök kedden megerősítette: ő biztosan számol a megbeszélések pontos kezdetével, addig a délkelet-európai stabilitási paktum koordinátora, Erhard Busek a halasztással számol. A zágrábi hetilap, a Nacional információi szerint a horvát kormány közvetítője nem járt eredménnyel, amikor megkísérelte a kapcsolatfelvételt az ENSZ hágai törvényszéke által keresett Ante Gatovina tábornokkal.
Ivo Sanader budapesti látogatása alkalmával kijelentette, hogy országa mindent elkövet Gatovina elfogása érdekében. Majd hangsúlyozta, Zágráb részéről szó sincs kettős játékról, a keresett tábornoknak hágai bírái előtt kell majd tetteiért védekeznie, s kiadásának nincs alternatívája.
A horvát hírügynökség információi szerint Gyurcsány Ferenc demonstratívan kiállt a horvát kormányfő mellett, amikor kijelentette: Amennyiben a hágai bíróság arra a megállapításra jutna, hogy Zágráb nem tanúsított kellő együttműködést, akkor Magyarország követelni fogja ezen állítás bizonyítékait.
Busek kijelentette: annak ellenére, hogy támogatja a megbeszélések pontos megkezdését, szerinte Zágráb nyár közepéig egy újabb határidőt fog kapni, hogy Gotovinát megtalálja.
Berliner Zeitung (berlinonline.de/berliner-zeitung)
A német fővárosi napilapban Gerold Büchner Vita a szovjet jelképekről című írásában tudósít Franco Frattini EU-biztos sajátos történetfilozófiai álláspontjáról.
Az igazságügyi biztos elutasította a szovjet és kommunista jelképek összeurópai betiltását. Egy ilyen szabály meghozatala a tagállamok dolga – nyilatkozta Frattini szóvivője kedden Brüsszelben. Az olasz biztos ezzel kelet-európai EP képviselők javaslatára reagált, amelyik a náci jelképekkel egyetemben a szovjet szimbólumokat is üldözni kívánta.
A Szájer Józsefnek és Vytautas Landsbergisnek írott levelében Frattini nyilvános vitát javasolt a kérdésről és elismerte azok szenvedését, akiknek a „a második totalitarizmus és annak borzalmai” alatt kellett élniük. Ugyanakkor visszautasította, hogy a nemzetiszocializmus és a kommunizmus egyforma lett volna. Ráadásul arra emlékeztetett, hogy a szovjet hadsereg a nyugati szövetségesekkel közösen győzte le a náci rezsimet. S Olaszországban is nők és férfiak „a kommunizmus nevében harcoltak a szabadságért.” Frattini szóvivője szerint a legfontosabb érv a kommunista szimbólumok betiltása ellen az, hogy „ A szovjet jelképek nem rasszisták és nem idegenellenesek„.
origo.hu
Kiderült, hogy honnan érkezik Budapestre az ország karácsonyfája - videó
