Ha egy cég úgy véli, nem kell kifizetnie az iparűzési adót, akkor ennek alapján köteles 2004-es bevallását elkészíteni, és a későbbiekben visszaigényelheti a 2004. május 1-je utáni időszakra jutó adót, azonban vállalnia kell az ezzel járó kockázatokat és költségeket – hívta fel a figyelmet a Világgazdaságnak nyilatkozva Heinczinger Róbert, az Ernst & Young adópartnere. Az önkormányzat ugyanis valószínűleg perre viszi a dolgot.
Az Európai Bíróság előtt jelenleg is fut egy ügy az IRAP rövidítésű olasz adó EU-konformitásáról, amely kísértetiesen hasonlít a magyar iparűzési adóra. Ha ezt a luxemburgi taláros testület az uniós szabályokkal ellentétesnek ítéli, akkor feltehetőleg a magyar adónem sem EU-konform. Ez esetben azok az adófizetők, akik a leendő magyar bírósági, illetve az esetlegesen induló európai bírósági eljárás ítélete előtt beadják visszaigénylési kérelmüket, valószínűleg megkapják a 2004. május 1-je utáni időszakra jutó befizetéseiket – véli Heinczinger Róbert.
Ha ugyanis a bíróság kimondja: nem legális az iparűzési adó tavaly május 1-jétől, akkor az visszajár az adózónak.
Más problémák is felmerülnek az iparűzési adóval kapcsolatban – véli az Ernst & Young Hvg.hu-n megjelent elemzése. A tanácsadó cég szerint nem eredményez egyenlő elbánást, hogy a bevett értelmezési gyakorlat szerint a magyarországi cégeknek a székhelyük szerinti önkormányzatnál adót kell fizetniük külföldi telephelyükön végzett tevékenységük után.
(Világgazdaság)
Ukrajna megfenyegette Magyarországot
