Humanitárius segélyként árvízvédelmi műszaki felszereléseket és eszközöket adományoz a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság az ukrajnai Kárpátaljai Vízügyi Igazgatóságnak – közölte a magyar szervezet vezetője. A szomszédos ország vízügyi hatósága öt számítógépet kap a Felső-Tisza vízgyűjtő területén működő közös, magyar-ukrán vízrajzi adatmérő távrendszer üzembiztonságának növelésére. Ezen kívül a szállítmány tartalmaz még 150 ezer homokzsákot, 2000 négyzetméter PVC-fóliát a folyógátak hullámverés elleni takarásához és 500 darab fáklyát az éjszakai árvízvédelmi munkálatokhoz – mondta Bodnár Gáspár igazgató. Hozzátette: a nyíregyházi vízügyi igazgatóság a magyar-ukrán vízügyi egyezmény alapján támogatja a kárpátaljai társszervezetet, hogy megfelelő legyen a felkészültsége egy, a Felső-Tiszán esetlegesen kialakuló nagyobb árhullám elleni védekezésre.
Bodnár Gáspár azt is közölte, hogy a Felső-Tisza vízgyűjtő területén rendkívül magas, 2,3 milliárd köbméter a télen lehullott hó víztartalma, ezért magyar oldalon is előkészületeket tettek az olvadást követő esetleges áradás elhárítására. A folyó szatmár-beregi részén több mint 2000 köbméter homokot, kavicsot és követ helyeztek el szükség esetére. A felhalmozott anyagokból – jelentősebb árhullám esetén – a gátakhoz vezető utakat teszik rendbe, illetve a töltéseket erősítik meg. A központi készletek feltöltése is megtörtént, illetve biztosított annak utánpótlása is, továbbá aktualizálták a véderők készenlétét, beosztását, létszámigényét.
Kárpátalja felkészül az esetleges tavaszi árvízre a hegyekben – jelentette be Viktor Baloga, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal vezetője. A proUA internetes hírújság szerint a kormányzó kijelentette, hogy a helyi önkormányzati szervek a bizottságokkal együtt most azért dolgoznak, hogy minimalizálják az esetleges árvízkárokat. Az árvizek elleni terv részét képezi Kárpátalján azon víztározók megépítése, amelyek a minimálisra csökkenthetik az árvizek okozta károkat, főleg a Tisza vízgyűjtő medencéjében. – Reménykedünk, hogy a programot elfogadja a kormány. A tervben együttműködünk Magyarországgal és mivel a projekt 250 millió dolláros összeget emésztene fel, az Európai Unióhoz fordulunk segítségért. A munkálatok 10 éven keresztül folynának – mondta a Kárpátinfo szerint a kormányzó.
Bár a hideg idő hatására a folyók felső szakaszain az apadás folytatódott, és az országban nincs készültségben lévő árvízvédelmi szakasz, jelenleg a vízgyűjtőkön felhalmozódott hó mennyisége a Duna és a Tisza vízgyűjtőién többszöröse az ilyenkor szokásosnak. A Duna vízgyűjtőén a hó mennyisége elérte a 18 köbmétert, ez 50 százalékkal magasabb a sokévi átlagnál tájékoztatott az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főigazgatóság. Rosszabb a helyzet a Tisza vízgyűjtőjén, a 9 köbméter hó már több mint háromszorosa az ilyenkor szokásosnak. Az árvízvédekezés göngyölített költsége január 1-jétől 97,4 millió forint.
Belvízvédekezés jelenleg 8 igazgatóság területén, összesen 37 szakaszon folyik. Ebből 25-ben I. fokozaton, 12-ben II. fokozaton. Összesen 81.000 hektárra becsülik az elöntött terület nagyságát, amelyből 42.000 hektár a vetés-szántó, nagyrészt lefagyott állapotban van. Az elmúlt napon 62 szivattyútelep üzemelt, 3,16 millió köbméter belvizet emeltek át, gravitációsan 1,7 millió köbméter vizet vezettek le. A készültségben lévő területeken 39 tározóban 49,3 millió köbméter belvizet tároznak, a szabad kapacitás 78,2 millió köbméter. A belvízvédekezés napi kalkulált költsége megközelítőleg 17 millió forint, január 1-jétől göngyölítve 484 millió forint.
Az érintett területeken 20 önkormányzat és 17 vízgazdálkodási társulat is folytat belvíz elleni védekezést. A Tiszán Tokaj felett még két szakaszon áll a jég, a Záhony feletti szakaszon kissé torlódott, Tokaj alatt azonban gyakorlatilag megszűnt a jégzajlás, egy-két szakaszon a fedettség 10-20 százalékos.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, a megyei védelmi bizottság és a Felső-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság a 2001-ben mért 943 centiméter vízmagasság ismeretében feltételezett 1071 centiméteres magasságot figyelembe véve gyakorlatot tartott szerdán Tiszaszalka térségében. A várható védekezési feladat még a szakembereket is meglepte, hiszen ilyen vízállásnál 25 kilométeren kellene egy méter magasan nyúlgátat építeni. Ez szinte a teljes Vásárosnamény-Lónya közötti távolságot jelenti. A gyakorlat arra is alkalmat teremtett, hogy új védekezési módszereket, eszközök alkalmazását próbálják.
Lovas Attila, a Közép-tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság helyettes védelemvezetője szerint nagyon sok függ attól, hogy milyen ütemben érkezik a tavasz, a nappali felmelegedést követi-e éjszakai fagy, lesz-e sok eső, szél. Szavai szerint az elmúlt években előfordult már, hogy hasonlóan nagy mennyiségű hó halmozódott fel a vízgyűjtőkön, de a fokozatos felmelegedés, a kedvező időjárás miatt nem alakult ki nagyobb árhullám.
A Tisza menti települések polgármesterei nehezményezik, hogy az ígéretek ellenére nem erősítették meg a tiszai védműveket: jelenleg is ugyanolyan állapotban vannak, mint a négy évvel ezelőtti nagy árvízkor, amikor jóval tíz méter fölött tetőzött a folyó vízszintje. Aggasztónak tartják továbbá, hogy a tervezett ötből egy vésztározó sem készült el a folyó felső szakaszán, így az sem tisztázott, hogy egy esetleges újabb áradás esetén hová vezetik el a hatalmas víztömeget.
Forrás: Magyar Rádió, hvg.hu, RSOE–MobilPress, Kárpátinfo, Uno.hu
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
