„Ausztria-Magyarország a cseh história nagy problémája”

Többéves, a holokausztot túlélő magyarokkal folytatott jogi vita után az amerikai kormány hajlandó a kárpótlás kifizetésére, melynek összege csak a tizede az eredetileg követelt summának – olvasható a Kölner Stadtanzeigerben. Vaclav Klaus a cseh rádióban mondott beszédében a történelmi tapasztalatokból nyert érzékenységből vezette le az uniós alkotmánnyal szembeni ellenérzéseit – írja a Der Standard.

Der Standard (derstandard.at)

A baloldali napilap honlapja Ausztria-Magyarország a cseh história nagy problémája címmel idézi Vaclav Klaust, aki országa negatív történelmi tapasztalataival magyarázza az uniós alkotmánnyal szembeni fenntartásait.

Az elnök a cseh rádióban mondott beszédében a történelmi tapasztalatokból nyert érzékenységből vezette le az uniós alkotmánnyal szembeni ellenérzéseit. Ezek a negatív tapasztalatok szerinte részben abból az időszakból származnak, amikor Csehország az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozott, egy sorban említve a Monarchiát a Hamadik Birodalommal és szovjet megszállókkal.

„Teljesen világos, hogy bennünket befolyásolnak a múltból szerzett tapasztalatok. A jelenlegi generációk – az enyém mindenképpen – Ausztria-Magyarországot, mint történelmünk nagy problémáját tartja számon. Bár 23 évvel a Monarchia szétesése után születtem, ezért személyes tapasztalataim nincsenek. Ennek ellenére valahogy mégis bennem van ez a korszak” magyarázta az alkotmány elutasítását Klaus. (Elképesztő a gátlástalan történelemhamisítás, hiszen éppen Csehország volt a Monarchia létének legnagyobb haszonélvezője – K.L.)

Azt a tényt, hogy a többi közép- és kelet-európai ország nagy többséggel támogatja az uniós alkotmányt, Klaus szerint azzal lehet magyarázni, hogy Csehország nyugatibb ezen nemzeteknél.

„Mi Európa szívében élünk, így Európához tartozásunkra, mint adottságra, mint vitathatatlan és örökkön való tényre tekinthetünk” – mondta. A többi országban ez a bizonyosság nem olyan nagy. „Az ő európaiságuk az uniós tagságból szerzi a bizonyosságát. Ezzel az állásponttal szemben a mi felfogásunk szabadabb és magabiztosabb lehet” – hangsúlyozta a cseh köztársaság elnöke.

Kölner Stadtanzeiger (ksta.de)

A kölni félbulvár lapban Markus Günther A felszabadítók mint fosztogatók címmel foglalkozik a legendás aranyvonat történetével.

Harry Collins vezérőrnagy, aki a háborút követően az amerikai csapatok parancsnoka volt Ausztria nyugati megszállási övezetében, hosszú kívánságlistát írt mindazokról a „szuvenírekről”, melyeket haza kívánt vinni. „Porcelánt és terítéket 45 főre, 30 darab asztalterítőt, ezüst gyertyatartókat, szőnyegeket és nemes prémekből készített bundákat” rendelt az amerikai hadsereg egyik raktárából, amit azonnal le is szállítottak neki. Collins pontosan tudta honnan származik ez a hadizsákmány: a nemzetiszocialisták által kifosztott és deportált magyar zsidók vagyonából. Hatvan évvel a háború után a magyar-zsidó vagyon eme fosztogatására egy jogi és politikai utójáték tehet pontot. Az amerikai kormány kész 25,5 millió dolláros kárpótlást kifizetni és először elismerni a fosztogatás tényét.

Többéves, a holokausztot túlélő magyarokkal folytatott jogi vita után az amerikai kormány hajlandó a kárpótlás kifizetésére, melynek összege csak a tizede az eredetileg követelt summának. Miután a 24 vagonnyi tárgy értéke állítólag már nem rekonstruálható – hiszen a tárgyak előbb egy spontán amerikai fosztogatatáson estek át, csak után szállították be az említett raktárba – ezért az ügyvédek elfogadták a washingtoni ajánlatot. A pénz izraeli, magyar és amerikai zsidó jóléti intézmények számláira fogják átutalni.

Berliner Zeitung (berlinonline.de/berliner-zeitung)

A német főváros napilapjában Sigrid Averesch Az SPD bírálja az ankarai kormányt címmel szól azokról az egyre erősödő szociáldemokrata hangokról, amelyek a lassuló török belpolitikai reformokat bírálják.

Megálltak a belpolitikai reformok, jelentette ki a lapnak adott interjújában az SPD frakcióvezető-helyettese és külügyi szakértője, Gernot Erler. A beszélgetés során utalt a nőnapi tüntetés elleni rendőri fellépésére.

Ankara csatlakozási tárgyalásainak októberre tervezett kezdetével kapcsolatban – amelyet Gerhard Schröder vehemensen támogat – Erler úgy fogalmazott: „Törökországnak októberig ki kell használnia az időt, hogy a tárgyalások megkezdéséhez szükséges feltételeket addig megteremtse”.

A nőnapi események kivizsgálásán és belpolitikai reformokon túl megemlítette Ciprus gyakorlati elismerésének szükségességét is. Ugyanakkor Erler biztos abban, hogy Ankara megfelel a követelményeknek, és október 3-án megkezdődhetnek a felvételi tárgyalások.

Sokkal szkeptikusabbak Erler párttársai. Az Európa Parlament szocialista frakcióvezetője, Martin Schulz után – aki az első vezető szociáldemokrata politikusként vetette fel a csatlakozási tárgyalások elhalasztásának lehetőségét – a hétvégén az SPD Bundestag frakció szóvivője, Günter Gloser is fenntartásainak adott hangot.

„Ha Törökország, reformprogramjában októberig visszaesne, akkor elég bátraknak kell lennünk ahhoz, hogy a tárgyalásokat elhalasszuk” – nyilatkozta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitungnak adott interjúban. Gloser attól tart, hogy Törökország számos reformlépéstől kimerült, így most egy viszonylag instabil állapotban található.

Teljes megértést mutatott e bírálatokkal szemben a Bundestag CSU csoportjának vezetője Michael Glos, aki felszólította berlini vörös-zöld kormányt, hogy vizsgálja felül a török csatlakozással szemben eddig elfoglalt pozitív álláspontját.