Az APEH ellenőrzi a hirtelen vagyongyarapodást

Az idén több mint ötszáz vagyongyarapodásos ellenőrzést végez az állami adóhatóság. Azok a magánszemélyek számíthatnak vizsgálatokra, akik vállalkozásuknak nagy összegű tagi kölcsönt nyújtottak, közérdekű bejelentés érkezik róluk, s az adóhatóság egyéb ellenőrzéseikor olyan információk birtokába jut, ami alapján valószínű, hogy az illető adózatlan jövedelemre tett szert.

Balatoni nyaraló vitorlással, villa luxusterepjáróval, egzotikus utak a világban, s mellette csak veszteséges vállalkozás, minimális adózott jövedelemmel – ezeket a magánszemélyeket akarja az adóhatóság utolérni vagyongyarapodásos vizsgálatainál, s arra inspirálni őket, hogy jövedelmük arányában járuljanak hozzá a társadalmi közkiadásokhoz.

Varga Árpádtól, az APEH ellenőrzési ügyekben illetékes elnökhelyettesétől megtudtuk: a törvény lehetővé teszi, hogy ha az adózó vagyongyarapodásával és az életvitelére fordított kiadásokkal nincs arányban az adómentes, a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelme együttes összege, akkor becsléssel állapítsa meg az adót. Ilyenkor azt kell valószínűsíteni, hogy a vagyongyarapodás és az életvitel fedezetéül a magánszemélynek ténylegesen mekkora jövedelemre volt szüksége.

Hosszú évekig alig végzett efféle ellenőrzéseket az adóhatóság, s a lezajlott vizsgálatok sem voltak eredményesek: a vállalkozóknak mindig sikerült bizonyítaniuk a látszólagos ellentmondást a luxus-életkörülmények és a minimális adózott jövedelem között. Tavaly ellenben már a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzéseken belül másfél százalékos részarányt képviseltek ezek a vizsgálatok – közölte Varga Árpád, ráadásul a megállapítások aránya is igen magas volt, összességében meghaladta a nettó 2,7 milliárd forintot.

Az elnökhelyettes elmondta azt is, hogy ellenőrzési kapacitásuk korlátozott volta miatt az idén az ilyen vizsgálatok számát növelni nem tudják, ám hatékonyságukat igyekeznek fokozni. Tömeges ellenőrzésekről tehát ebben az évben sem lesz szó, tényleg csak a legkirívóbb esetekhez jutnak el a revizorok. Tavaly például akadt olyan vállalkozó, aki 150 millió forint forrását nem tudta megjelölni.

Az adózók kiválasztása nehézséget okozhat az adóhatóságnak. Az adatvédelmi biztos ajánlására ugyanis elálltak azon szándékuktól, hogy a luxusutak befizetőivel, a nagy értékű ingatlanok és gépkocsik vásárlóival kapcsolatos információkat nagy tömegben megszerezzék az érintett hivataloktól, cégektől. Nem tudnak a nagyobb ingómozgásokról, a külföldi vagyonokról vagy klubtagságokról sem. Informálódni csak konkrét adóalanyokról van joguk, általános adatközlési kötelezettséget nem rendelhetnek el.

Bizonyos külföldi országokban más a gyakorlat: Spanyolországban a kereskedőknek minden háromezer euró feletti jövedelem elköltéséről adatot kell szolgáltatniuk az ottani adóhatóságnak. Az ellenőrzésre történő kiválasztásnál nálunk az APEH a rendelkezésére álló információkat használja fel: a vállalkozásaiknak nagy összegű – akár több tíz milliós – tagi kölcsönt nyújtók jó eséllyel számíthatnak kontrollra. A cégnyilvántartás adatait is felhasználják.

Gyakran érkezik közérdekű bejelentés alapos információkkal az elvált férjtől, a becsapott üzlettárstól vagy az irigy szomszédtól, amelyeket minden esetben kivizsgálnak, és ha szükséges, ezen személyeknél is tartanak vagyongyarapodásos vizsgálatot.

Forrás: Világgazdaság