Fidesz: „Tegyük a tényeket a duma mellé!”

Van-e konkrét adó- és járulékcsökkentési javaslata a kormánynak? Hányszor történt adóemelés a kormányváltás óta? Az államadósságot tekintve mit prognosztizálnak 2005-re? Amit szabad Gyurcsánynak, azt nem szabad Zuschlagnak? – záporoztak a fideszes képviselők kormányt számon kérő kérdései az Országgyűlés mai ülésnapján.

Mostanában nem múlik el úgy nap, sőt, talán egyetlen óra sem, hogy a kormány részéről valaki ne beszélne adócsökkentésről, illetve a fizetési terhek jelentős mérsékléséről – kezdte interpellációját Lázár Mózes a parlamentben. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség parlamenti képviselője hozzátette: a kormány csak új adókat vezetett be, a meglévő adókat többször is megemelte, s ezt még fokozva számos adókedvezményt szüntetett meg, eközben energiaárakat is emelte. Lázár Mózes többek között riasztó ténynek nevezte azt, hogy havonta átlagosan 100 milliárd forinttal nő az államadósság. Van-e végre konkrét adó- ás járulékcsökkentési javaslatuk? Mikor váltják készpénzre azt a sok tehercsökkentési ígéretet? – tette fel kérdéseit a fideszes politikus. Katona Tamás, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára válaszában cáfolta az ellenzéki politikus kijelentéseit, és úgy vélte, létezik egyfajta „fideszes matematika„, amely különbözik az általános matematikától.

A kormányváltás óta folyamatosan nőttek a lakosság adóterhei, növelték a bírósági illetékeket, bevezették a vállalkozói járulékot, megemelték az élelmiszerek áfakulcsát – mondta el hozzászólásában Domokos László fideszes parlamenti képviselő. Majd azt ajánlotta a kormánynak: adóreformot előkészítő bizottságot kereszteljék át inkább adóemelési bizottságnak. A képviselő hozzátette, véleménye szerint sokkal érdekesebb lenne azzal foglalkozni, hogy mennyi a sertéshús ára, miért lett megint magasabb a gáz ára, vagy hogy miből tudják megfizetni a budapestiek, hogy idén is lesz egy év eleji és egy év közbeni áremelkedés. Domokos László azt kérdezte Draskovics Tibor pénzügyminisztertől, tervez-e a kormány általános adóteher-csökkentést, vagy továbbra sem akar adószint-mérséklést. A képviselő továbbá azt is tudakolta, hányszor történt adóemelés a kormányváltás óta. A képviselőnek adott válaszában Katona Tamás elmondta: az adatok szerint összevont adóalapra jutó személyi jövedelemadó-terhelés 2002-ben még 22 százalék volt, 2004-ben azonban már 19,6 százalék. Néhány adótétel valóban nőtt, de ez természetes, ugyanis ezek egy része az EU-csatlakozásból adódik. Az államtitkár hozzátette: kormányzati kommunikációra negyedannyit költenek, mint az Orbán-kormány.

Azonnali kérdésében Rogán Antal, a Fidesz kampányfőnöke és parlamenti képviselője az iránt érdeklődött: miképpen lehetséges, hogy Zuschlag János MSZP-s képviselő a Terror Háza előtti viccelődése következtében lemondott parlamenti mandátumáról, míg Gyurcsány Ferenc viccelődésének a szaúd-arábiai labdarúgó-válogatottal nem lett hasonló következménye. Szaúd-Arábia nagykövete a „gyurcsányi viccelődés” után eltelt csaknem két hónappal még mindig nem érkezett vissza Magyarországra – tette hozzá. Gyurcsány Ferenc válaszában azt mondta, kétszer kiigazította a szavait a miniszterelnök, ezzel a diplomácia szabályainak megfelelően lezártnak tekinthető az ügy.

Selmeczi Gabriella fideszes képviselő Kipusztítható-e dumával a parlagfű? című hozzászólásában a kormányzat parlagfűmentesítési intézkedéseit bírálta, mondván a kormány idén egyetlen fillért sem fordít erre a célra, csupán az adófizetők egy százalékos felajánlásaival jut forrás. Németh Imre földművelésügyi miniszter válaszában elmondta: az Orbán-kormány négy év alatt nem költött parlagfűmentesítésre, míg 2004-ben erre a célra 700 millió forint jutott. Két körzet kivételével mindenhol csökkent a pollenkoncentráció mértéke – tette hozzá.

Martonosi György fideszes honatya azt kérdezte, tisztában van-e a munkaügyi miniszter azzal, hogy a kormány három éve alatt Makón és térségében soha nem tapasztalt mértékben nőtt a munkanélküliség, és mit tesz azért, hogy az ott élők munkához jussanak. Mint mondta, a kistérségben történelmi mélyponton van a foglalkoztatás, a munkanélküliségi ráta 17,2 százalékos, vállalkozások szűnnek meg. Csizmár Gábor munkaügyi miniszter válaszában közölte: az elmúlt időszakban a makói kistérségben a statisztikai hivatal felmérése szerint 7-8 százalékos volt a munkanélküliség. A miniszter szerint továbbá az sem felel meg a valóságnak, hogy a térségben soha nem tapasztalt mértékben nőtt a munkanélküliség, 2004-ben ugyanis 1629 új állást jelentettek be, amely kétszázzal haladja meg az egy évvel korábbit.

(fideszfrakcio.hu, Magyar Televízió, MTI)