Ismét egy jövedelmező sztráda az AKA Rt. markában

Közbeszerzés nélkül építheti meg az Alföld Koncessziós Autópálya (AKA) Rt. az M5-ös sztráda harmadik szakaszát Szeged és az országhatár között. A sztrádát 2006 végén adják át, ám amennyiben az Országgyűlés elfogadja, jelentős mértékben emelkedik az AKA Rt.-nek évenként fizetendő rendelkezésre állási díj.

Újabb beruházáshoz kezdhetnek hozzá az M5-ös autópályát üzemeltető AKA Rt. útépítő cégei. A tervek szerint a Szeged és az országhatár között létesülő, 15,3 kilométer hosszú, kétszer két sávos sztrádát 2006 végén adnák át a forgalomnak. A harmadik ütem befejezését követően az AKA Rt. 160 kilométer hosszú gyorsforgalmi utat üzemeltet majd, ezért az állam huszonhét éven keresztül rendelkezésre állási díjat fizet. A módosított koncessziós szerződés alapján a magyar állam kötelezettségvállalásának nettó jelenértéke 208 milliárd forint a Budapest–Szeged szakasz esetében. Ez 246 milliárd forintra emelkedik a harmadik ütem, a Szegedet elkerülő M43-as, valamint a balástyai üzemmérnökség megépítésével.

A jelenértékben megadott összegnél azonban lényegesebb az a tétel, amit évente fizethet ki a magyar állam az AKA Rt.-nek. Az érvényben levő szerződések szerint az állam évente 6,4 milliárd forintot, emellett további 80,35 millió eurót fizethet, ami – a 242 forintos átváltási árfolyamot tekintve – összességében 25,85 milliárd forintot jelent. Az Országgyűlés előtt levő módosító javaslat szerint az AKA Rt.-nek kifizethető összeg 6,9 milliárd forintra, továbbá 85,15 millió euróra emelkedne évente, ami annyit jelent, hogy 27,5 milliárd forintot juttatna a magyar állam 2006-tól a futamidő végéig az AKA Rt.-nek a 160 kilométer hoszszú sztráda hiányzó szakaszainak megépítéséért, az M5-ös fenntartásáért és üzemeltetéséért. A 2005. évi költségvetésben egyébként 22,5 milliárd forint kiadási tétel szerepel, amit az állam a cégnek rendelkezésre állási díjként fizet.

Az állam a magántőke bevonására épülő, úgynevezett PPP-projekt révén az adófizetők pénzéből jelentős kötelezettségeket vállalt, ami viszont a beruházónak üzleti kockázat nélküli vállalkozást, illetve profitot jelent. A rendelkezésre állási díj tartalmazza az autópálya-építés költségeit és hasznát, a felvett hitel adósságszolgálatát, az üzemeltetés költségeit, illetve hasznát, a társaság saját tőkéjére vetített tizennégy százalékos éves hozamát, ezenfelül az egyéb költségeket. A PPP-projekt útján az AKA Rt. jelentős megbízást kapott az államtól anélkül, hogy azzal értékesítési és üzleti kockázata lenne. Egyedüli kockázat: ha nem készül el megfelelő minőségben a sztráda, csökken a rendelkezésre állási díj mértéke. A adófizetők pénzéből viszont jó minőségű gyorsforgalmi út építhető, ráadásul az autópálya-építéshez szükséges földterületet is az állam adta át az AKA Rt.-nek.