Az eddigiektől eltérő ügynöklista látott napvilágot szombaton az interneten. Szerzője Szakértő ’90 álnevet használva tette közzé az általa hitelesnek, és a volt állambiztonsági ügynökök neveit tartalmazónak mondott névsort egy ingyenes internetes tárhelyen. A rövid bevezető szerint a lista annak a dokumentumnak a nyers változata, amit Németh Miklós volt miniszterelnök 1990-ben adott át utódjának, Antall Józsefnek. A felsorolás nem tartalmaz bizonyítékokat, és arra sem utal, hogy a rajta szereplők kémelhárítóként, hírszerzőként vagy belső elhárítóként (III/III-asként) lettek beszervezve.
Az összesen öt kategóriába sorolt listákon az alábbi kigyűjtések találhatók:
A I. jelölésű listán 30 név van, legtöbbjük a rendszerváltást megelőző években az országos írott és elektronikus sajtónál dolgozott, egy részük vezető beosztásban.
A II. jelöléssel ellátott két lap terjedelmű listán összesen 62 név olvasható. Az itt szereplők többsége a kulturális- és a művészeti élet különböző területéhez tartozott.
A III. jelzésű listán 37 személy nevét tüntették fel. Döntő többségük a lapkiadás, az újságírás különböző szakmai területein dolgozott, jelentős részük a helyi (megyei, vidéki nagyvárosi) és az üzemi lapok készítésével, illetve szakújságírással foglalkozott.
A IV. jelzést viselő lista – pártonként és szervezetként való bontásban – a politikai pártokhoz, az egyes társadalmi szervezetekhez és mozgalmakhoz tartozó személyek nevét tartalmazzák. A 11 pártot és szervezetet felsoroló listán összesen 40 beszervezett személy neve olvasható. (Az MSZP nem szerepel a listán – a szerk.) Ennél a listánál a pártokhoz, társadalmi szervezetekhez tartozó személyek neve sorszámmal van ellátva. (Vélhetően ezt a listát mások szerkesztették, mint a többi.)
Az V. jelölésű, két lapból álló listán 50 személy neve van feltüntetve. A listán a történelmi egyházakhoz tartozó, az állambiztonsági szolgálatokkal kapcsolatot tartó személyek szerepeltették.
Jogsértő közzététel
Az adatvédelmi ombudsman a névsort bizonytalan tartalmúnak, a nyilvánossá tételt pedig egyértelműen jogellenesnek tartja. Péterfalvi Attila hangsúlyozta: a jelenlegi jogszabály bárki számára lehetővé teszi, hogy megismerje a róla készült titkosszolgálati dokumentumokat, de csak közszereplők esetében engedi meg a nyilvános közlést. Az országgyűlési biztos felhívta a figyelmet: törvénysértést követ el az is, aki tovább terjeszti a névsort. Hozzátette ugyanakkor, hogy hivatala a 219 nevet soroló újabb lista ügyében nem indít vizsgálatot, mert kapacitásai végesek.
Nyomozást rendelt el az ORFK az interneten olvasható állítólagos ügynöklistáról. Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője elmondta: a nyomozást személyes adattal való visszaélés miatt hivatalból indította el a rendőrség. Hozzátette: az ügyben egy magánszemély is feljelentést tett. Az ügyet a Nemzetbiztonsági Hivatal is vizsgálja, amely az állambiztonsági szaklevéltárban őrzött iratokkal veti össze a hét végén nyilvánosságra került ügynöklistát. Tóth András, a Minisztelenöki Hivatal illetékes államtitkára azt mondta: a nyomozás célja annak a felmérése, hogy az állítólagos ügynöklistában szerepelnek-e állami és szolgálati titkok. Az államtitkár a mai Népszabadságnak úgy nyilatkozott: a vizsgálati jelentés már a napokban elkészülhet, s majd ennek birtokában döntenek a további eljárások szükségességéről.
Irányított, önkényes lista
Horn Gyula, a Németh-kormány egykori külügyminisztere az Indexnek elmondta: tizenöt éve nem tapasztalt ilyen aljasságot, Gyurcsány Ferenc a parlament tegnapi ülésén napirend előtti felszólalásában szégyenletesnek nevezte a listát, s azt, hogy a jegyzékek összeállítói ilyen módon emberek sorsával játszadozzanak.
Horváth Balázs – az Antall-kormány volt belügyminisztere, aki szintén látta a Németh Miklós által Antall Józsefnek átadott listát – Magyar Rádiónak azt mondta: az internetes névsor erősen emlékezteti őt az 1990-ben látott felsorolásra. A volt miniszter hangsúlyozta, hogy a dokumentumban rengeteg igazság van, de nem tartja hitelesnek azt. Szerinte „finoman fogalmazva” irányított, durvábban azonban manipuláltnak is lehetne nevezni a dokumentumot. Elképzelhetőnek tartja, hogy a közzétevő egy nyers tervezethez jutott hozzá azok közül a listák közül, amelyekből akkor több is készült.
A fideszes Demeter Ervin a figyelem elterelésének tartja az újabb ügynöklistát. (Ezt támasztja alá, hogy a Medián WebAudit hétfői politikai cikktoplistájában a húsz legolvasottabb hír a hétvégén megjelent ügynöklistával foglalkozik. Míg a legolvasottabb más témájú politikai hír, amely a gazdatüntetés fejleményeiről számol be, csak a 15. helyen szerepelt. A húszas összesített cikktoplistába a legolvasottabb ügynöklista-hírek közül 13 került be – tudatta keddi közleményében a Medián.)
Az Orbán-kormány titokminisztere úgy vélekedett, hogy most a gazdatüntetésekről kívánják elterelni a közfigyelmet.
Demeter úgy véli, biztosítani kell nemcsak a III-as főcsoportfőnökség, hanem a pártállam összes titkos iratának megismerhetőségét.
Az MSZP szerint az újabb ügynöknévsor megjelenése rávilágít arra, hogy a dokumentumok nyilvánossága lehet megoldás. Burány Sándor frakcióvezető-helyettes emlékeztetett: a parlament előtt lévő törvényjavaslatuk erről szól. Hozzátette: az újabb lista a fotokópia alapján korabeli, de ez nem bizonyítja hitelességét. A szabad demokrata Fodor Gábor szerint valódi lehet a dokumentum. Az SZDSZ ügyvivője valószínűnek tartja, hogy a 219 nevet tartalmazó névsor egy részletét látta ő a 90-es évek elején a nemzetbiztonsági bizottság tagjaként.
Az egykori állambiztonság egy volt vezető munkatársa a Népszabadságnak elmondta: a lista forrását, illetve a nevek kiválasztásának rendszerét nem tudja azonosítani, így az adatok hitelességét sem képes megítélni. Abban viszont biztos, hogy a névsor önkényes.
A hét végén közétett „ügynöklistát” sem Gálszécsy András, az Antall-kormány egykori titokminisztere, sem Boross Péter volt kormányfő, sem Varga László történész, a Fővárosi Levéltár volt igazgatója sem tartja autentikusnak. Varga szerint az eredeti, Németh-féle lista tartalmazott olyan neveket, mely a mostani felsorolásból kimaradt. Véleménye szerint „minden lista manipulált, mivel a nyilvántartás annak idején nem listák alapján történt, valamilyen szempont alapján kezdtek kiválogatni a kartonrendszerből neveket.” Kenedi János történész véleménye szerint a szóban forgó, internetes listán olyan nevek is szerepelhetnek, akiknek a szervezése meghiúsult – írja a mai Népszabadság.
Uj Péter, az Index főszerkesztője elmondta, a magyar joggyakorlat tisztázatlansága miatt szüntették meg az átjárást honlapjukról az állítólagos ügynöklistára.
A névsor szereplőinek kommentárjai
Stangl Márta, a Magyar Rádió pécsi körzeti stúdiójának szerkesztője, akinek a neve szerepel a listán, cáfolta, hogy együttműködött volna az állambiztonsági szervekkel. Hozzátette: korábban már átvilágították, és határozatot is kapott arról, hogy nem érintett. Arról is csak a határozatból értesült, hogy kísérletet tettek a beszervezésére, de attól elálltak.
A névsorban szintén megtalálható Juhász Előd elismerte: egyéves amerikai ösztöndíjával kapcsolatban „úti jelentést” kellett írnia a BM-nek. Olyan tevékenységet azonban, amelyet a közfelfogás a III/III-asokhoz köt, sosem végzett, és nem is kérték ilyenre – szögezte le.
Cáfolta érintettségét a listán szereplők közül például Győri Béla, a MIÉP szóvivője, Dombóvári Gábor és Gombár János újságíró, illetve Bodolay Géza kecskeméti színházigazgató. Elismerte viszont Fényi Tibor egykori SZDSZ-alapító, Bohó Róbert, az 1956-os forradalomban jelentős szerepet játszó Petőfi Kör tagja, ahogy Szegvári Katalin televíziós újságíró is, aki külföldi útjairól számolt be a titkosszolgálatoknak. Ő nyílt levelet írt Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek, amelyben leszögezi: nem írt soha jelentést, nem kellett környezetéről beszámolnia. (A levelet teljes terjedelmében ide kattintva olvashatja.)
Bába Iván korábbi külügyi államtitkár, akinek a neve szintén szerepel a felsorolásban, az átvilágító bírák szerint nem dolgozott ügynökként. A határozat kimondja: Bábáról ugyan kiállítottak egy úgynevezett 6-os kartont, ám ő semmilyen nyilatkozatot nem írt alá, és jelentéseket sem tett az állambiztonságnak.
Cáfolja a Magyar Demokrata Fórum, hogy Bakó Lajos, a párt politikusa ügynök lett volna. A párt közleménye szerint Bakó esetében csak névegyezésről van szó, főképp, mert a többi adat egyike – így a születési hely és dátum, illetve édesanyja neve – sem egyezik az internetre feltett listán szereplő Bakó Lajoséval. A Magyar Demokrata Fórum szerint a lista hiteltelenségét bizonyítja, hogy Bakó nevénél minden adatot valótlanul tüntettek fel, miként az is, hogy – több más, a listán szereplő név mellett – az ő ügynökmúltja sem létezik.
Cserhalmi György színművész nem azonos a hét végén napvilágot látott „ügynöklistán„szereplő azonos nevű személlyel – tudatta közleményében a színművész.
Szigeti Ferenc, a Karthago együttes vezetője elismerte, hogy megpróbálták beszervezni a renszerváltás előtt, ugyanakkor hangúlyozta, nem volt ügynök és senkiről sem jelentett.
Szelektív a hét végén közzétett ügynöklista – állítja Demszky Gábor. A főpolgármester úgy véli: a listának annak idején egyetlen célja volt, hogy az akkori miniszterelnököt, Antall Józsefet befolyásolja egy fontos döntésében. Az SZDSZ-es főpolgármester közölte: 1990 tavaszától egészen októberi főpolgármesterré választásáig az Országgyűlés akkori nemzetbiztonsági bizottsága elnökeként több ügynöklistát látott.
Demszky ugyanakkor a mai Magyar Hírlapnak azt nyilatkozta: az ilyen és ehhez hasonlatos „zsarolási adatbankokat” a mai politikai, illetve gazdasági élet befolyásolására tartja alkalmasnak.
Magyar Bálint SZDSZ-es oktatási miniszter a főpolgármesterrel egyetértésben elítélte a módszert, hogy az internetre tesznek föl ilyen listákat. Demszky ugyanakkor elismerte, hogy 1990-ben megkapta az Antall-féle listát kettős áttételben, a hozzá eljuttatott listán egy névvel több szerepelt, amit a főpolgármester nem volt hajlandó felfedni. Mint ismeretes: Demszky 1990 októberéig a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke volt, a szóban forgó lista nyilvánosságra hozatalát ugyanakkor nem kezdeményezte az SZDSZ sem.
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia keddi nyilatkozata az ügynöktörvény tervezett módosításáról és a szóban forgó listáról
Az MKPK úgy véli, az ügynökkérdés a politikai rendszerváltozás után 15 évvel már nem tisztázható: ezt példázza a február 27-én, anonim módón közzétett lista is. A szocializmusban a társadalom minden területén végeztek megfigyeléseket, e rendszer felállításához a lelki és a fizikai terror minden eszközét bevetették. A Püspöki Kar továbbá elismeri, hogy a beszervezettek között „bizonyára voltak olyan papok, szerzetesek és világiak, akik sajnos, ártó szándékkal” vétettek embertársaik ellen. Véleményük szerint ezek többsége már felfedte ügynökmúltját, akik ezt eddig még nem tették meg, azoknak pedig a „krisztusi szeretet szellemében” nem vonhatók felelősségre. A közlemény tovább kitér arra is, hogy vannak olyanok, akik a ezen egyházi személyeket azokkal a politikusokkal állítják párhuzamba, akik nem akarják vállalni ügynökmúltjuk következményeit. „Az így vélekedők talán elfelejtik, hogy az egyházi személyek beszervezésükkor éppen a politikusok áldozatai lettek, és ma is azzá válnának, ha nevük nyilvánosságra kerülne. Ugyanakkor ezek az egyházi személyek nem viselnek közjogi tisztségeket, nem úgy mint a
politikusok” – áll a közleményben. Az MKPK szerint az ügynöktörvény-tervezet körül keltett hangulat politikai indíttatású, s csak az Egyház elleni támadásra és az egyház vezetők lejáratására szolgál.
Kiss-Rigó László esztergom-budapesti segédpüspök a hétfői napon közleményben büntetőeljárás megindítását kezdeményezte amiatt, hogy az ő neve is felkerült a szóban forgó listára. Harmati Béla nyugalmazott evangélikus püspök pedig kijelentette, a megjelent lista miatt személyiségi jogi védelmi lépéseket fog tenni.
(radio.hu, Népszabadság, Magyar Hírlap, Magyar Nemzet, HavariaPress, klubradio.hu, uj.katolikus.hu)
origo.hu
Meglepő fordulat a a Huszti ikrek ügyében, megszólalt a szakértő
