„Nem helyes hallgatni akkor, amikor tudok valamit és mások nem tudják.„ – kezdte megemlékező beszédét a Fidesz elnöke Teller Edét idézve. Majd hozzátette: ha ez így van, akkor ennek fordítottja is igaz; azaz talán nem helyes beszélni akkor, amikor nem tudok, nem tudhatok valamit, de mások igen.
Orbán Viktor a filmvetítést megelőzően köszönetet mondott a Sághy Gyula rendezőnek és munkatársainak, akik évek óta egy-egy film elkészítésével és levetítésével emlékeznek a kommunizmus áldozatainak emléknapjára. A Fidesz elnöke elmondta, a bemutatót megelőző megemlékezés célja az, hogy „újra és újra átéljük a kitelepítettek, a kisemmizettek, az ártatlanul elhurcoltak sorsát”. Majd Illyés Gyulát idézve hozzátette: „A múltat is teremteni kell, egy korszak attól lesz múlt, hogy megírják. Valamirevaló múlt megteremtéséhez néha nagyobb erő kell, mint a jövőjéhez. Mindent pontosan a helyére kell tenni. A rosszul elrendezett, rosszul megírt múlt föltámad, visszajár, állandóan zavarja az embert. A megíratlan idő meg egyszerűen el sem megy. Ködszerűen üli meg a tájat és az elmét.”
A Fidesz elnöke hangsúlyozta, hogy nagy szerepe van az emlékezés folyamatának: melyen keresztül minden egyes alkalommal újra és újra átélhetővé válik a kitelepítettek és a kisemmizettek sorsa: „hogy egyszer az összes részlet megtalálásával végre minden a helyére kerüljön úgy, ahogyan azt Illyés Gyula kívánta és ajánlotta.”
Orbán Viktor hangsúlyozta: nemzedékek nőttek föl anélkül, hogy tisztában lettek volna azzal, mi is történt 1947 és 1955 között Magyarországon; mivel akkor nem lehetett beszélni róla. „A diktatúra egyik fő ismertető jele az a sűrű, fenyegető és valljuk be, kínosan fájdalmas csönd, ami olyankor áll be az emberek között, amikor a beszélgetés hirtelen megszakad” – tette hozzá. „Ilyen téma volt Magyarországon a kitelepítés, Recsk, vagyis a magyarországi koncentrációs táborok igaz története. Nem volt szabad arról beszélni, ezért sokan nem is tudtak róla, hogy Magyarországon is voltak koncentrációs táborok, ahová emberek ezreit hurcolták el. ”
Manapság ugyan ezekről a dolgokról éppenséggel lehet már beszélni, de a múlt kísért: ma megint vannak olyan kérdések, amelyeket nem illendő feszegetni – mondta a Fidesz elnöke. „Nem illik beszélni arról, hogy az államadósság lassan már megfojtja az országot. Nem illik arról beszélni, hogy mély gazdasági válság felé tartunk. Nem illik beszélni arról, hogy rohanunk az elszegényedés irányába. Nem illik beszélni arról, hogy a nyugdíjasok alig-alig tudnak megélni a nyugdíjukból.”
A díszbemutatón felszólalt többek között Breuer Pál egykori internált is, aki arról beszélt: a film azt a kevesek által ismert történelmet dolgozza fel, hogy az 50-es években kényszermunkatáborok léteztek a Hortobágyon. Sághy Gyula, a dokumentumfilm rendezője a távirati irodának elmondta, a műben 31 egykori internált a négy hortobágyi kényszermunka-tábor történetét eleveníti fel 1949 és 1953 között. Hozzátette: tudomása szerint összesen 11 ezer embert telepítettek ki a Hortobágyra. „A film célja, hogy a történelem fehér foltjait feldolgozza” – közölte a rendező.
(Fidesz webszerkesztőség, origo/MTI)
origo.hu
Az autópályán lerobbanni életveszélyes is lehet – mi legyen az első teendőnk?
