Oroszország–Amerika: ellenségek vagy barátok?

Az orosz hadügynek vannak olyan fegyverei, amelyek nem eladóak, hiszen mi is gondolunk a saját védelmünkre – nyilatkozta az orosz hadügyminiszter. Bush továbbra is elégedetlen Oroszország demokráciájával. Egy kisebb felmérés szerint a két állam nem lehet egymás ellensége, hiszen veszélybe kerülhet a világ biztonsága.

Újra ki szeretné fejezni nyugtalanságát az oroszországi demokrácia hiányosságai miatt George Bush, az Egyesült Államok elnöke, bár ezt a témát már érintették Vlagyimir Putyinnal a szlovákiai pozsonyi csúcs idején – közölte egy illetékes a Fehér Házból, aki szerint ez az ügy folyamatosan napirenden lesz, annak ellenére, hogy a Kreml egyáltalán nem tapsol örömében. Hozzátette: igaz bár, hogy az orosz elnök ígéretet tett arra, hogy a totalitárius rendszer nem fog visszatérni az államba, ám Washington konkrét lépéseket akar látni, amelyek megerősítik ezeket a szavakat. A két elnök ebben az évben többször is találkozik még, hiszen Bush május elsején Moszkvában fog tartózkodni, ahol orosz kollégájával együtt ünneplik a második világháború befejezésének 60. évfordulóját Európában – írja newsru.com.

Az Izvesztyia a több hete tartó amerikai–orosz üzengetések kapcsán több közéleti személyiséget kérdezett meg arról, hogy szerintük Oroszország és az Egyesült Államok jelenleg ellensége vagy barátja-e egymásnak. A többség szerint a két állam sokkal inkább ellenfele, mintsem ellensége egymásnak, ugyanis két akkora méretű országról van szó, amelyek között nem lehet nagy ellentét, hiszen veszélybe kerülhet a világ biztonsága. A megkérdezettek szerint Amerika jelenleg gazdasági krízisben van – Bush olyan az amerikaiak számára, mint az oroszoknak volt korábban Brezsnyev –, de ha kimászik ebből a gödörből, újra visszaáll a barátság, „addig pedig úgy kell etetni az Egyesült Államokat, mint a tengeri malacot”. Amerikát többen tartották példaértékűnek Oroszország számára, amely újjá akar születni, habár ez az Egyesült Államoknak nem érdeke. Sokkal inkább örülne egy erőtlen, szétdarabolt orosz államnak. Volt azonban olyan válaszadó is, aki szerint az Egyesült Államoknak igenis erős Oroszországra van szüksége, hiszen Amerika egyedül nem elég ahhoz, hogy fenn tudja tartani a világbékét.

Szintén az Izvesztyiának nyilatkozik Szergej Ivanov hadügyminiszter, aki elmondta: Oroszországban 2008-tól már csak egy évig kell szolgálatot teljesíteniük a fiataloknak, cél továbbá, hogy ettől az időponttól gőzerővel kezdjék el felújítani a hadi eszközeiket és az is, hogy egyre nagyobb létszámú legyen a szerződéses állomány. Gazdasági okok miatt az ország nem tudja megtenni, hogy csak szerződéses katonái legyenek, sokkal olcsóbb megoldás a behívásos rendszer. – Különben is: az államnak milliós nagyságú hadseregre van szüksége, kevesebbel már nem éri be, hiszen atomfegyverekkel rendelkező állam vagyunk, és nem kell elfelejteni az ország területének nagyságát sem – mondta Ivanov.

A miniszter történelmi pillanatnak nevezte, hogy Oroszország „lényegében most senkivel sem háborúzik”, ezért ezt az időszakot a hadsereg modernizációjára és reformjára kell felhasználni. Szó volt ugyan egy orosz–amerikai hadi együttműködésről, ám valószínűleg még jó pár év egyeztetésekkel fog eltelni. Ivanov kifogásolta, hogy Oroszországot azzal vádolják: boldog-boldogtalannak ad el sokszor veszélyes fegyvereket. Szerinte ez nem így van, hiszen például tavaly is rengeteg külföldi megrendelőnek mondtak nemet a megrendelésekre. – Mellesleg pedig hazánk rendelkezik olyan fegyverrel, amelyről nem nagyon lehet információkat beszerezni, és ha igen, akkor sem adjuk el, érkezzen bármilyen kecsegtető ajánlat. Nem kell azt gondolni, hogy mi nem fordítunk gondot a saját védelmünkre – szögezte le.