Támogatás a 2007-es román és bolgár EU-csatlakozásnak

Óriási többséggel támogatta az Európai Parlament külügyi bizottsága Románia és Bulgária 2007-es uniós csatlakozását szerdán. A testület egyben a későbbiekre is beleszólást szeretne a parlamentnek a két ország csatlakozási folyamatába. A hivatalos nyilatkozatok pedig hangsúlyozzák: mindkét országban van még mit tenni.

Bulgária csatlakozását egyhangúlag, Romániáét csupán két ellenszavazattal támogatta az Európai Parlament (EP) külügyi bizottsága szerdai ülésén. A 2007-es belépésre és a csatlakozási szerződés április 25-én történő aláírására vonatkozó döntést még április 13-án meg kell erősítenie az EP teljes ülésének is. A bizottság egyúttal határozatot fogadott el, amelyben sürgeti, hogy a két ország tényleges belépéséig még legyen beleszólása a csatlakozási folyamat ellenőrzésébe. A frakciók egységes állásfoglalása szerint biztosítani kell a lehetőséget az EP-nek, hogy a csatlakozásig még egyszer véleményt mondhasson az új tagok felvételéről – s ennek során jelezhesse, ha szükségesnek tartja a belépést kitoló záradék életbe léptetését. Ez a záradék – ami a csatlakozási szerződés tervezetében szerepel – lehetővé tenné a tagjelölt állam csatlakozásának elhalasztását egy évvel, 2008. január 1-jére, ha egyértelmű, hogy az érintett ország számos fontos területen nem teljesíti a csatlakozási feltételeket 2007. január 1-jén. A záradék esetleges alkalmazására az Európai Bizottság javaslatára a külügyminiszteri tanács lenne jogosult. Olli Rehn, az Európai Bizottság bővítési felelőse a voksolás előtti vitában biztosította a képviselőket arról, hogy véleményüket a későbbi európai bizottsági állásfoglalásokban is figyelembe veszi.

A testület tagjai egyébként felhívták a figyelmet, hogy mindkét országnak van még mit tennie a csatlakozási feltételek teljesítése terén.

Gál Kinga (Fidesz-MPSZ) elmondta: módosító indítványai közül többet elfogadott a testület (így a környezetvédelmi problémákat napirenden tartót, illetve azt, amely az általános kisebbségvédelmi megfogalmazások mellett kifejezetten a magyar kisebbségre vonatkoztatva sürgeti a szubszidiaritás (a lehető legalacsonyabb szinten történő döntéshozás) és az önkormányzatiság elvének figyelembe vételét. Hangsúlyozta továbbá, hogy a határozatból látszik: Románia felé egy sor esetben megelőlegezett a bizalom.

– A szocialista frakció véleménye teljesen megfelel a magyar érdekeknek, és egybeesik a kormány álláspontjával is – nyilatkozta Dobolyi Alexandra (MSZP) euro-képviselő. Hozzátette: alapvető nemzeti érdekünk, hogy Románia haladéktalanul, a tagállamközi tanács által kijelölt időponttól, 2007. január 1-től teljes jogú tagja legyen az Európai Uniónak.

Az SZDSZ-es Szent-Iványi István szükségesnek tartja, hogy az EP is súlyának megfelelően, érdemben részt vehessen a védzáradékok esetleges alkalmazásával kapcsolatos döntések meghozatalában. Gál Kinga (Fidesz) azt mondta: módosító indítványai közül többet, köztük környezetvédelmi és kisebbségvédelmi aggályokat megfogalmazóakat is támogatott a szakbizottság.

Emlékezetes, hogy március 16-án az Európai Unió úgy döntött: a tervekkel ellentétben másnap nem kezdi meg a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal, mert az nem teljesítette az ennek feltételéül szabott követelést – nevezetesen, hogy adja ki a délszláv háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéknek Ante Gotovina tábornokot. A tárgyalások megkezdését elhalasztó döntésnél egyes hírek szerint csupán Ausztria, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia (mások szerint Litvánia, és Írország is, de Szlovákia nem) állt a délszláv állam oldalán.

(InfoRádió, nol.hu, hirado.hu)