Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)
A konzervatív német lap A kettős útlevél-trükkel az urnához című írásában foglalkozik a 2000 óta megtartott választások eredményességét megkérdőjelező botránnyal. A CDU/CSU Bundestag frakciója, a berlini parlamentben feltett kérdésére adott kormányzati válasszal megerősíteni látja azt a gyanúját, hogy 2000 óta közel 50 ezer török illegálisan vett részt a németországi választásokon.
– A válasz minden félelmünket megerősítette – nyilatkozta a párt belügyi szóvivője Hartmut Koschyk (CSU). A vörös-zöld koalíció kénytelen volt elismerni, hogy „a kettős útlevél-trükkel választójoggal nem rendelkező külföldiek befolyásolták a németországi választásokat”. A kormánynak garantálnia kell – különös tekintettel a küszöbönálló északrajna-vesztfáliai tartományi választásokra, „hogy csak az voksolhat, aki választójoggal rendelkezik” – fogalmazott Koschyk. A 2002-es szövetségi választásokat a vörös-zöld koalíció alig 6027 szavazattal nyerte meg az CDU/CSU és az FDP előtt. A közvéleménykutatók szerint a választásokon résztvevő törökök 60 százaléka az SPD-re, 17 százaléka a zöldekre voksolt.
A parlamenti kérdésre adott válaszában a kormány hivatalos ankarai adatokra hivatkozva 50 ezerre becsülte azoknak a számát, akik a német állampolgárság elnyerése után újra igényeltek egy török útlevelet. A 2004 őszén derült ki, hogy számos németországi török a törökországi hatóságok támogatásával ismételten útlevelet igényelt szülőhazájában.
A konzervatív német lapban Karl-Peter Schwarz Kétségek Románia 2007-es EU csatlakozásával kapcsolatban címmel tudósít Bukarest uniós tagsága előtt álló akadályokról. Románia uniós tagsága előtt álló egyik akadályt április 13-án kellene vennie, amikor az Európai Parlament szavaz arról, hogy a bizottság ajánlásának megfelelően aláírják-e Bukaresttel a csatakozási megállapodást. Számos európai parlamenti képviselő támogatja a csatlakozás időpontjának elhalasztását, többek között a romániai korrupció miatt.
Az EU parlamentben, különösen a néppárt német képviselői körében egyre erősebb a kritizálják a bizottság pozitív hozzáállását Románia csatlakozásának kérdéséhez. Decemberben a brüsszeli csúcson 2007. január 1-i csatlakozási időpontot állapítottak meg Bukarestnek és Szófiának. Románia esetében a csatlakozási időpont egy évvel kitolható, amennyiben elégtelennek találják az ország előkészületeit és a bizottság ajánlására ezt megszavazza a tagállamok minősített többsége. Bulgária esetében egy ilyen halasztáshoz egyhangú tagállami döntésre lenne szükség.
Basescu és az új ez év elején hivatalba lépett Tariceanu kormány, nem tagadják a csatlakozási tárgyalások mulasztásait, azért azonban a szocialista Nastase kormányt teszik felelőssé. Melynek a valóságot megszépítő beszámolóit a Romano Prodi vezette bizottság évekig készpénznek vett. Túlzottan gyorsan zártak le a tárgyalásokat olyan érzékeny területeken, mint az igazságügy, belügy és versenyjog. Csak az új bizottság és az új romániai vezetés alatt vált lehetővé, hogy reálisabban ítéljék meg Bukarest csatlakozási felkészültségét.
Az igazságügy reformja, a korrupció elleni küzdelem megerősítése tartozik az új kormány prioritásai közé. A Nastase kormány idején a román bíróságokra politikai nyomás nehezedett. A bírák között a szocialista párt kegyencei gondoskodtak arról, hogy az ítéletek a kormánynak tetszőek legyenek és ezzel megnehezítették a korrupt politikusok, jogászok és magas rangú tisztviselők elleni eljárásokat. Az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása számít Románia legnagyobb problémájának, melyet még a taggá válása előtt meg kell oldania.
Hátrányos a jelenlegi bukaresti vezetés számára, hogy az Európa Parlamentben nincs igazi támogatójuk. Az a korlátlan segítség, amire a szocialistáknál Nastase számíthatott már nem érvényes Basescu Demokrata Pártja számára, annak ellenére, hogy még ők is a szocialista internacionálé tagjai. A román kormánypártoknak nincsenek igazán kiépített kapcsolatai az Európai Néppárthoz, az EU parlament legerősebb frakciójához.
Negatívan befolyásolhatja Románia gyors EU csatlakozását a kormány és az elnök elkötelezett Amerika barátsága. Basescu kijelentését, miszerint létezne egy Washington-London-Bukarest tengely, néhány EU államban idegenkedve fogadták. A francia külügyminiszter Michel Barnier úgy fogalmazott Bukarestben, hogy számára nehézségeket okoz annak megértése, mire gondolt a román vezetés ezzel a „különleges tengellyel”. Romániának jót tenne, ha erősebben koncentrálna Európára, adott tanácsot a francia diplomácia vezetője.
origo.hu
Órákon át hallgattak ki egy újságírót Lakatos Márk pedofilbotrányáról
