Egyre bizonytalanabbnak látszik az észak-erdélyi autópálya jövője, miután az Európai Fejlesztési Bank hallani sem akar az amerikai Bechtel cég által épített, Erdélyt Nagyvárad–Kolozsvár–Marosvásárhely–Brassó útvonalon átszelő pálya finanszírozásáról – adta hírül a Világgazdaság.
Calin Popescu Tariceanu román kormányfő az Európai Unió anyagi támogatását kérte a bank elnökétől, Philippe Maystadttól, aki kijelentette: az Arad–Nagyszeben–Bukarest útvonalon haladó autópályát hajlandók finanszírozni. Az észak-erdélyi projekt elutasításának fő oka, hogy a pályázatot nem az uniós normáknak megfelelően írták ki.
A tervet az új román kormány már többször is megpróbálta megakadályozni, és Traian Basescu államfő már választási kampányában megígérte a Bechtellel kötött szerződés felbontását. Basescu kijelentette: minden versenytárgyalás nélkül vagy gyanús körülmények közt odaítélt közbeszerzési szerződést felülvizsgálnak, és amennyiben a felek a piaci ár fölött állapodtak meg, kötelezik az érintett cégeket, hogy kevesebb pénzért végezzék el a munkát, ellenkező esetben felbontják a megkötött szerződéseket, és az ebből származó károkat is a szerződő társasággal fizettetik meg. Éppen ezért a kormány kérésére a Hyder Consulting Ltd. felülvizsgálta a román állam által közbeszerzési pályázaton megbízott Bechtellel kötött szerződést, ám az abban rögzített árat megfelelőnek találta.
Az amerikai Bechtellel még az előző kormány kötött szerződést 2003-ban a Nagyvárad–Brassó autópálya megépítésére, és a munkálatokat már el is kezdték. A megbízásban eredetileg ötéves határidő szerepelt, ám ezt később hét, majd kilenc évre módosították. A szerződés értelmében az építési költségek közel két és fél milliárd eurót tesznek ki. Ebből a Bechtel mintegy nyolcszázmillió dolláros önrészét az amerikai Eximbankon keresztül biztosítja, a román kormánynak pedig 2,8 milliárd eurós hitelért kellett folyamodnia. A román államnak már ebben az évben legkevesebb 91 millió eurót kellene költenie az autópályára, ebből fizetnének a Bechtelnek a tavalyi munkálatokért, és ebből fedeznék a telektulajdonosok kárpótlását is.
Mind a kormányfő, mind az államelnök kijelentéseiből egyre inkább az derül ki, hogy az észak-erdélyi autópálya számukra nem elsődleges kérdés, és közölték: az ügy 2006 előtt nem kerül újra napirendre. Tariceanu miniszterelnök legutóbb úgy fogalmazott, az EU-csatlakozás előtt álló Romániának a közútfejlesztéseknél elsőbbséget kell adnia a IV. páneurópai folyosót jelentő dél-erdélyi autópályának. Hozzátette, hogy a költségvetési szempontok is a dél-erdélyi beruházás mellett szólnak.
Az észak-erdélyi autópálya ugyanakkor az RMDSZ választási programjának része volt, és Markó Béla miniszterelnök-helyettes, RMDSZ-elnök azóta is többször hangsúlyozta, hogy ragaszkodni fog a projekthez. Hasonlóképpen erős összefogás tapasztalható a Kolozs megyei parlamenti képviselők körében, akik többnyire politikai elkötelezettségüktől függetlenül lobbiznak annak érdekében, hogy a kormány ne mondjon le az északi autópályáról a IV. páneurópai folyosó útvonalát követő déli pálya javára. Markó szerint nem elég csak azt szem előtt tartani, hogy a Balkán déli részén lévő országokat rövidebb idő alatt lehessen megközelíteni a dél-erdélyi autópályán, legalább olyan fontos érv az, hogy az észak-erdélyi útvonal gazdasági kisugárzása nagyobb.
A Bechtel vezetése a Financial Times szerint jelezte: a román politikusok kijelentései dacára folytatja a már megkezdett 415 kilométeres autópálya építését. Egyúttal felszólította Bukarestet, hogy tegyen eleget vállalásainak. A cég képviselői emlékeztettek arra, hogy az idei román költségvetésben háromszázmillió eurót különítettek el az észak-erdélyi autópálya céljaira.
Forrás: Világgazdaság
origo.hu
Újabb ukrán kémgyanús nevet jelentett be Kocsis Máté
