A Financial Times Deutschland című lapban Sebastian Dullien A várt gazdasági csoda Kelet-Európában elmaradt című írásában von mérleget a tíz új állam egyesztendős EU tagságáról.
Az uniós tagság az új tagállamok számára egyelőre kevés haszonnal járt. A nyolc kelet- és közép-európai állam csatlakozása közgazdászok megítélése szerint rövid távon főként a spekulatív tőke beáramlásával és nem gazdasági növekedéssel „ajándékozta meg” ezeket az államokat .
„Rövid távon semmilyen, a gazdaság növekedését segítő impulzus sem tapasztalható” – nyilatkozta Gregor Eder a Dresdner Bank munkatársa. Hasonlóan látja Hubert Gabrisch a hallei Gazdaságkutatási Intézettől. Ez azt jelenti, hogy az új tagállamok 2004. május 1. óta jóval kevesebbet profitáltak a csatlakozásból, mint azt néhány közgazdász előre jelezte. Néhány szakértő úgy érvelt, hogy a keleti bővítés az új tagállamokban egy új gazdasági csodát vált majd ki.
A gazdasági növekedés és a közvetlen tőkebefektetések 2004. május 1-től ugyan enyhén emelkedtek, de a növekedés üteme nem tért el a térség más, unión kívüli államaitól, sőt az új tagok exportja érzékelhetően lassabban növekedett, mint a térségbeli EU-n kívüli államoké.
A spekulatív tőkebeáramlás legnagyobb problémáját az instabilitás jelenti. A piac hangulatának változása miatt hirtelen megállhat a tőkebeáramlás, ami erőteljes leértékelődéshez vezethet-nyilatkozta Peter Havlik a Bécsi Nemzetközi Összehasonlítások Intézetének munkatársa. A Dresdner Bank szakértője Gregor Eder véleménye szerint ez olyan esetében, mint Magyarország jelenthet problémát, ahol a lakosság egyre inkább külföldi valutában adósodik el.
„Magyarországon még a házvásárlók is svájci frankban veszik fel a hiteleket” – nyilatkozta a közgazda. A forint leértékelése következtében a családok adóssága az egekbe szökhet, ami komoly válsághoz vezethet. Ezért a szakértők az úgynevezett forró pénzeket inkább negatívan ítélik meg.
origo.hu
Breuer Péter: „Több ősömet is bedobták a Dunába, ez még viccnek is rossz”
