Adósok maradtunk Magyarország megalkotásával

Megkonstruálná az új Magyarországot, lazítaná az uniós pályázatok finanszírozási feltételeit, a választások előtt egy évvel szigorítaná a pártfinanszírozásról szóló törvényt: Gyurcsány Ferenc rádióinterjújából kiderült, hogy a kormányfő ismét teli van tervekkel.

Egyetért Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke abban, hogy szakítva az utolsó választás gyakorlatával, az ellenzékkel is egyeztetni kell a köztársasági elnök személyéről – derül ki a Magyar Rádiónak adott szokásos heti kormányfői interjúból

Gyurcsány úgy fogalmazott: szakítani kell a legutolsó választást megelőző gyakorlattal, ahol ilyen egyeztetés nem volt, ezért konzultációra kerül sor a parlamenti pártok között. A döntés kötelessége és átfogó felelőssége a parlamenté – hangsúlyozta. A köztársasági elnök megválasztására ma a június elejei határidő a legvalószínűbb, addig kell a végső döntést legkésőbb meghozni. Hogy a parlamenti pártok milyen menetrendben alakítják ki a maguk véleményét, ezek a pártok belső ügyei – mondta a miniszterelnök. Gyurcsány a rádió kérdésére válaszolva hozzátette: „alkotmányos reform részeként megvizsgálandó” az MDF javaslata, hogy a harmadik fordulóban is kétharmad kelljen az államfő megválasztásához, ám jelezte: „amennyiben ismerem azokat a példákat, ahol parlament választja a köztársasági elnököt, erre nem ismerek példát.”

A köztársasági elnök közvetlen megválasztását szorgalmazó MSZP-álláspont változatlan, ám „nincsen napirenden maga a kérdés” – jelentette ki Gyurcsány.

A beszélgetés során Gyurcsány kitért az Európai Unióval kapcsolatos pályázatok egyszerűsítésére. Ezt az ötletet a miniszterelnök nemrég egy pécsi fórumon vetette föl. Most hozzáfűzte: szerinte ma ez a rendszer rendkívül túlbürokratizált, nem a pályázók érdekeit védi elsősorban. Viszonylag hosszú időnek kell ugyanis eltelnie ahhoz, hogy a pályázatból szerződés, majd pénz legyen. „Február közepén úgy döntöttünk, hogy átalakítjuk ennek egy sor részletszabályát. Talán két héttel ezelőtt már a kormányülésen három-négy jogszabályt változtattunk is annak érdekében, be tudjuk-e vezetni az előleg intézményét, hogy egy 5-10 millió forintos pályázat esetén ne ugyanaz legyen a szabály, mint egy hárommilliárd forintos pályázat esetén” – idézte föl a „felhasználó, ügyfélbarát, lakosságbarát” pályázati rendszer érdekében tett lépéseket.

Gyurcsány szerint csökkenteni lehetne az uniós pályázatok mögött álló pénzügyi garanciákat: „Nem kell olyan erős pénzügyi garanciákat adni mindenkinek. Egy önkormányzat, hogyha azt mondja, hogy ő erre alkalmas, van elég viszonya az állammal, hogyha nem mondana igazat, akkor majd lehet lépéseket tenni, azaz az adminisztrációs terhek sorát csökkentjük, azt az igényt, amelyben ma úgy látom, hogy a túlellenőrzöttség, a túlgarantáltság van jelen az állam részéről.”

A kormányfő, szembesülve saját, nemrég tett kijelentésével, miszerint 1997 óta, vagyis a nyugdíjreform óta nem volt elég bátorság hozzálátni a nagy rendszerek reformjához, most elmondta: szerinte a reformokkal ellentétes hangulat uralkodik az országban. „Menekülés a változásoktól, menekülés egy új Magyarország megkonstruálásától, megalkotásától. (…) Az elmúlt két kormányciklus kormányai, az Orbán-kormány és a Medgyessy-Gyurcsány-kormány, ha úgy tetszik, ebben adósok maradtak, és minden bizonnyal mi is az adósság egy részét meg fogjuk őrizni” – fejtette ki Gyurcsány Ferenc.

Hozzátette: „azért egy nagy egyetemi reformot legalább csinálunk”, emellett utalt a közigazgatás reformjára és a honvédelem átalakítására. „Most éppen adóreformon dolgozunk; csak azt mondom, hogy ezzel nincs vége a folyamatoknak” – jelentette ki a kormányfő.

Gyurcsány cáfolta, hogy kiemelt fontosságot tulajdonítana a pártfinanszírozásról szóló törvénytervezetnek, amikor megkérdezték tőle, hogy ez miért éppen most lett ez a kérdés ennyire aktuális a kormánynak.

Kifejtette: „(…) a magyar gazdasági és politikai élet találkozásánál nagyon sok olyan gyakorlat alakult ki, amelyet nem kell elfogadni”. Elmondta: ő négy javaslatot vetett föl, ezek közül az első a „cégek fantomizálásának a megszüntetése”, ahogy fogalmazott, a lex Kaya Ibrahim. A második a gazdasági érdekek átlátható érvényesítése a politikai döntéshozatalban, avagy a lobbitörvény. A harmadik a „tisztességes versenyszabályok” megsértésének büntetése. Negyedsorban említette, hogy a pártok gazdálkodása legyen legalább annyira átlátható, mint a gazdálkodó szervezeteké. „Nem gondolom, hogy a pártok e tekintetben is a törvények vagy mások felett állnának. Ha tudnak alapszabályokat alkotni a gazdálkodókra, akkor ilyen szabályokat kell alkotni önmagukra is” – fogalmazott Gyurcsány.