Az ország növekedési pályája már három éve nem fenntartható, az adósság duzzadásának jelentős részét pedig elnyelte a rendszer – fogalmazott Széles Gábor, a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) elnöke hétfőn az Országgyűlés foglalkoztatási bizottsága előtt. Széles érvelése szerint ugyanis míg a GDP évi átlagban csak 4 százalékkal emelkedett, addig az államadósság éves átlagos növekedése a GDP arányában 8 százalék volt. Az adósságnövekedés jelentős része 2002 után következett be, és azt nem beruházásokra fordították – „mint a sivatag a vizet, úgy elnyelte a rendszer” – vélekedett a gyáriparosok elnöke. Széles az eladósodás megállítására azt vetette fel, hogy kétharmados parlamenti hozzájáruláshoz kellene kötni a jelentős hitelfelvételek engedélyezését.
Bíráló szavakat fogalmazott meg a bizottságban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke is, aki szerint rendkívül kis hatékonysággal működik a kereskedelem- és vállalatfejlesztési rendszer Magyarországon. Parragh László szerint a gazdaságpolitikára teljes mértékben a költségvetési szemlélet jellemző: „egy főkönyvelő irányítja a gazdaságot”, a gazdaságpolitikát a Pénzügyminisztérium és nem a gazdasági tárca dirigálja. Míg a kamara által „terített” Széchenyi kártya a vállalkozókkal kötött szerződések 82 százalékát teszi ki, addig az összes többi hitelprogram csak 8-9 ezer vállalkozót ért el. A bürokrácia alacsony hatékonyságára a vállalkozásfejlesztés terén az úgynevezett midihitelt hozta fel Parragh példaként, melynek keretében információi szerint csak 80 szerződést kötöttek idáig, összesen 468 millió forint értékben. A kkv-k ellehetetlenülését mutatja az is, hogy az MKIK adatai szerint legalább 100 milliárd forintot tesz ki a körbetartozások állománya.
Hallott-e már Draskovics Tibor a benzin-, a ruha és az élelmiszer-turizmusról? – ezt kérdezte Tállai András fideszes képviselő hétfőn a parlamentben a pénzügyminisztertől. Tállai szerint ugyanis a magas magyar árszint miatt a határ mellett lakó állampolgárok már Romániába járnak ruhát, Ausztriába élelmiszert vásárolni, és külföldről szerzik be a benzint is. A fogyasztói árak emelkedésére, azaz az inflációra vonatkozó utolsó 12 havi adat 3,2 százalékos volt, azaz 1977-ben volt utoljára ilyen alacsony, „egy új közgazdasági elmélet” lenne tehát azt gondolni, hogy drasztikusan nőnek a magyarországi árak – közölte válaszában Draskovics. A pénzügyminiszter szerint ha a kormány úgy ítéli meg, hogy az üzemanyagárak kezelhetetlen magasságba emelkednek, akkor megteszi kezdeményezését. A további, jövedékiadó-kompenzáció nélkül keletkező többletbevételnek ugyanakkor számos helyet lehet találni a költségvetésben. Erre a miniszter példaként az árvízi védekezés előre nem látható költségeit említette.
Forrás: Napi Gazdaság
origo.hu
A díler menekülés közben próbálta eltüntetni a bizonyítékot – nem sikerült
