„Elfűrészelték” Draskovicsot

A legfontosabb probléma a költségvetési hiány – írja a forint gyengülése kapcsán a Frankfurter Allgemeine Zeitung, amely egy szakértők idézve megállapítja: „a pénzügyminiszter elfűrészelése nem igazán jó jelzés a piacok felé”. A költségvetési hiánynak nem a probléma súlyához illő kezelése miatt az uniós pénzügyminiszterek az év elején figyelmeztették Budapestet – áll a Die Pressében.

Frankfurter Allgemeine Zeitung (faz.net)

A konzervatív napilap A forintnak az erő fázisa után ismét harcolnia kell címmel kommentálja a magyar valuta értékvesztését.

A hagyományosan hullámzó értékű forint ismét árfolyam-ingadozásokkal hívja fel magára a figyelmet. A keddi 250,66 mélyponttal szeptember óta először gyengült a magyar fizetőeszköz euróhoz viszonyított árfolyama a 250 forintos határ alá.

Az árfolyam gyengülés külső okai között kiemelendő a kelet-közép-európai valuták általános gyengélkedése, ennek elsődleges oka a befektetők csökkenő kockázatvállalási kedve, ami a feltörekvő piacokról történő forráskivonásokhoz vezetett.

A forint gyengülésében ezen kívül szerepet játszott a magyar gazdaság belső gyengesége is, e tekintetben a legfontosabb probléma a költségvetési hiány.

A most publikált adatok szerint január és április között a költségvetés hiánya elérte a 729,2 milliárd forintot és ezzel a negyedik hónapra már meghaladta az egész évre tervezett 1,023 milliárd forintos deficit terv 70 százalékát.

A költségvetési nehézségek Gyurcsány Ferencet arra indították, hogy menessze a pénzügyminisztert és helyére Veres Jánost jelölje.

„A pénzügyminiszter elfűrészelése nem igazán jó jelzés a piacok felé, ez különösen érvényes a jelenleg körülmények között” – bírálta a döntést Lucy Bethell, a Royal Bank of Scotland devizastratégája. Majd azzal folytatta: „Az emberek félelmét növeli, hogy Draskovic (sic!) menesztése felmentésként szolgálhat a költségvetési hiány alól, s így Veres megkerülheti a nélkülözhetetlen reformokat.”

A 7,75 százalékkal a kamatok Magyarországon még mindig a legmagasabbak az EU-ban. A magas kamatból fakadó hozamelőny eddig a forint árfolyamának támasza volt. Amennyiben csökkennek a kamatok, ez negatívan befolyásolhatja a befektetők kockázatvállalási hajlandóságát. E kérdésben Lars Christensen a Danske Bank munkatársa úgy fogalmazott: „A csökkenő magyarországi kamatok miatt most a forint eladása a helyes”. Prognózisa értelmében a következő három hónapban a magyar fizetőeszköz értéke a 255 forintos szintre csökken.

Die Presse (diepresse.com)

A konzervatív osztrák napilapban Peter Bognar A miniszterelnök bizalmasának kell a költségvetést szanálnia címmel kommentálja a pénzügyminiszter cserét.

Amit régóta beszéltek Budapesten, az a hét elején bekövetkezett, 15 hónap után Draskovics Tibor kénytelen volt felállni, helyére a miniszterelnök 47 éves kabinetfőnökét, Veres Jánost választotta. Gyurcsány Ferenc döntésére a forint zuhanással reagált és a budapesti tőzsde is lejtmenetbe kapcsolt.

Az új pénzügyminiszter László Csaba és Draskovics után már a harmadik pénzügyminisztere a 2002-ban hatalom jutott MSZP–SZDSZ koalíciónak. Draskovics leváltása mögött költségvetési és adóügyi vitákat feltételeznek a volt pénzügyminiszter és a miniszterelnök között. Gyurcsány hangsúlyozta döntése bejelentésekor, hogy az új pénzügyminiszter kinevezése kapcsán „több szakmai és politikai támogatást” vár a kormány reformterveinek megvalósításához. Egyúttal Gyurcsány „intézményi és infrastrukturális változtatásokat” sürgetett.

Gyurcsány ezzel a magyar gazdaságpolitika beteg pontjára utalt. Először 2002-ben szabadultak el a költségevetési kiadások, mert a Medgyessy-kormány ugrásszerűen növelte a szociális kiadásokat. Ennek következtében a költségvetési hiány negatív csúcsot állított fel, elérte a GDP 9 százalékát, az euró stabilitási paktumban engedélyezett mérték háromszorosát. A költségvetési hiánynak nem a probléma súlyához illő kezelése miatt az év elején az uniós pénzügyminiszterek nyilvánosan figyelmeztették Budapestet. A brüsszeli elégedetlenség elsődleges oka, hogy Magyarország, amely eddig hivatalosan 2010-ben kívánt az euró övezethez csatlakozni, a belépés feltételeinek teljesítésétől azonban még igen távol áll.

Szakértők a költségvetés szanálásának elmaradását egyrészt az intézményi alkalmatlanságban és az elosztórendszerek reformjának elmaradásában látják. Ráadásul az elmúlt években sorozatosan hibás, túlzottan optimista költségvetéseket készített a kormány. Ehhez a problémához járul, hogy a parlament rendszeresen fedezetnélküli kiadásokat is megszavazott.