Ismét túlszalad éves keretein a költségvetés

A Pénzügyminisztérium előrejelzése szerint április végéig az egész évre tervezett deficit 71 százaléka teljesül. A száz lépés nevű program végrehajtása során Veres János pénzügyminiszternek nehéz dolga lesz a kidolgozatlan és költségigényes reformokkal.

Egyre nagyobb a valószínűsége, hogy az idén is túllépi a hiánycélt a költségvetés – legalábbis ezt sugallják a múlt héten megjelent információk. A Pénzügyminisztérium előrejelzése szerint április végéig az egész évre tervezett deficit 71 százaléka teljesül – írja a Világgazdaság.

A PM szerint azonban nincs nagy baj, hiszen egyszeri kiadások okozták az ideiglenes túlszaladást. A magyarázat ezer sebből vérzik, hiszen ilyen alapon a bevételi túllépéseket is le kellene vonni, és az is érdekes, hogy az elmúlt három évben mindig ilyen tételekkel magyarázta a tárca az évközi túlszaladást, de valahogy mégis mindig elszállt a büdzsé.

A pénzügyminiszter-váltás feltehetően nem okoz további költekezéseket, de a piac arra sem számít, hogy a stabilizáció elkezdődne. A száz lépés nevű program végrehajtásával megbízott Veres Jánosnak nehéz dolga lesz: először a reformok kidolgozatlanságával, majd költségigényével kell megbirkóznia, és miután ezek nem hoznak szavazatokat, a választások előtti osztogatásra vonatkozó politikai nyomást kell elhárítania.

A büdzséhez kapcsolódó hír még, hogy végre sikerült lesakkozni: a tavalyról elmaradt áfa-visszautalásokat az idei teljesítés ellenére az eredményszemlélet jegyében el lehessen számolni 2004-re. A szándék régóta nyilvánvaló volt: a pénzforgalmi hiány teljesülésének hírével zárni a 2004-es esztendőt, majd utólag felfelé korrigálni az eredményszemléletű adatot. A helyzet a PM szerint még ennél is jobb, ugyanis állítása szerint a tavalyi 5,4 százalékos GDP-arányos ESA-hiány nem emelkedik, mert az eddig is tartalmazta az áfa-visszautalásokat. Ez a korábbi információk ismeretében egyértelműen meglepőnek mondható.

Jó hírekkel is szolgált a múlt hét: februárban az építőipari termelés 7,1 százalékkal haladta meg az előző havi szintet. Bár a január–februári időszak eredménye időjárásfüggő és kis (nagyjából tízszázalékos) súlyt képvisel az egész éves termelésből, mégis egyértelműen arra utal, hogy az építőipari berkekből származó rossz hírek (lanyhuló konjunktúra, körbetartozások, csődveszély) egy része túlzó, más részük pedig nem befolyásolja azt a tényt, hogy az ágazat feltehetően az idén is jó növekedési adatokkal rukkol elő.