Az alkotmányos szabályozás értelmezésére van szükség a köztársasági elnök megválasztásának eljárása kapcsán az MDF és az SZDSZ szerint. Előbbi az Alkotmánybírósághoz, utóbbi a parlament ügyrendi bizotságához fordul jogértelmezésért. A gyenge láncszem – ami mindkét párt előterjesztésében szerepel – a harmadik szavazással kapcsolatos szabályozás.
A Magyar Köztársaság Alkotmánya szerint a köztársasági elnök megválasztásához az Országgyűlés minden (386) képviselőjének abszolút, azaz kétharmados többségére van szükség – az első nekifutásra. Ha ez nem jön össze, akkor meg kell ismételni a szavazást, ugyanezekkel a szabályokkal. Amennyiben ismét sikertelen a voksolás, és egy jelölt sem kapja meg a kétharmados többséget, akkor harmadik fordulót kell tartani. Ebben már csak – az előző fordulóban a két legtöbb szavazatot elnyert – két jelöltre lehet szavazni, akik közül a „megválasztott köztársasági elnök az, aki – tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára – a szavazatok többségét elnyerte” – fogalmaz az Alkotmány. Mindkét párt hangsúlyozza: pontatlan a szöveg „tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára” kitétele. Az MDF szerint nem világos, miként kell értelmezni ebben az esetben a határozatképességet, egyáltalán szükség van-e határozatképességre – derült ki a Hír Televízió beszámolójából. Az SZDSZ szintén bizonytalannak tartja, hogy pontosan milyen részvétel mellett érvényes a szavazás – közölte az Index. A parlamenti döntések többségénél normál esetben ugyanis határozatképességre, azaz legalább a képviselők felének plusz egy főnek a jelenlétére szükség van. Szólt arról is, nem tisztázott az sem, hogy az érvénytelen szavazatok minek minősülnek. Horn Gábor, a párt ügyvivője szerint ez különösen fontos kérdés, mivel a jelenlegi helyzetben biztos eljut az eljárás a harmadik fordulóig – mondta a politikus a Nap-kelte című műsorban csütörtökön reggel.
Az MDF az üggyel kapcsolatban két további kérdésben is az Alkotmánybíróság állásfoglallását kéri. A kisebbik ellenzéki párt arra is kíváncsi, hogy „a köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásán, illetve megbízatásának idő előtti megszűnésén kívüli esetekben a köztársasági elnök általános helyettesítésére jogosult-e az Országgyűlés elnöke?” – derül ki a Hír Televízió híradásából. A párt nyilván arra az esetre szeretne útmutatást, ha a harmadik fordulóban sem sikerül államfőt választani, és közben lejár Mádl Ferenc megbízatása. A párt utolsó kérdése az Alkotmánybírósághoz (mivel az alaptörvény nem rendelkezik arról, mi történik a harmadik forduló után, vagy hogy kell-e egyáltalán új fordulót tartani?), hogy mennyi időn belül és milyen szabályok szerint kell az új választást megtartani.
Az SZDSZ nem tartja világosnak egyébként az érvénytelen szavazatokra vonatkozó szabályozást sem, ebben a kérdésben és kéri a parlament ügyrendi bizottságának döntését – írja az Index. A portálnak Hack Péter alkotmányjogász, az SZDSZ korábbi képviselője elmondta: a szabályozás egyértelmű, mert ha a szavazásban nem vesz részt a képviselők többsége, akkor nincs határozatképesség, azaz az így hozott döntés sem tekinthető parlamenti határozatnak.
Egyes forgatókönyvek szerint egyébként Szili Katalin, az MSZP hivatalos, de más pártok által nem támogatott államfőjelöltje rendhagyó módon is köztársasági elnökké válhat. Az alkotmány egyik szakaszát az adott helyzetre átültetve ugyanis, ha az államfőről tartandó parlamenti szavazásokon nem sikerül megválasztani Mádl Ferenc utódját, akkor a jelenlegi házelnök Szili gyakorolhatja az államfői jogkört – igaz, olyan megkötéssel, hogy nem küldhet vissza törvényeket, és nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz egy általa vitatott jogszabály miatt.
origo.hu
Júniustól nincs kímélet! Vagyonelkobzás, kitiltás, börtön vár a drogdílerekre
