A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium tervei szerint a közúti közlekedésből származó állami bevételek döntő része egy elkülönített pénzalapba, az úgynevezett útpénztárba kerülne. Az 1998-ban megszüntetett útalaphoz hasonló kassza az elképzelések szerint jövőre kiugróan magas összegből, összesen mintegy 300 milliárd forintból gazdálkodna. A 12 000 milliárd forintos útvagyon kezelésére hivatott Útpénztári Finanszírozó (ÚF) Rt.-t az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (Ukig) élére múlt pénteken kinevezett Horváth László irányítaná – értesült a Nészabadság. Horváth egyebek mellett annak a szombathelyi Elender Computer Kft.-nek a tulajdonosa, amely cég Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter korábbi informatikai vállalkozásának regionális tevékenységét is átvette.
Az útkassza létrehozásával az állam az autópálya-fejlesztésekhez hasonlóan a közutak kezeléséből is kivonhatná magát. A 30 ezer kilométernyi országos és a 140 ezer kilométer önkormányzati út üzemeltetéséről, fenntartásáról, felújításáról, illetve fejlesztéséről ÚF Rt. gondoskodna. A tervezet állítólag már túljutott az első tárcaközi és szakmai egyeztetéseken és a Pénzügyminisztérium kivételével mindenütt kedvező fogadtatásra talált.
E szerint a költségvetésnek 2006-ban az üzemanyagok árából befolyó, várhatóan 550 milliárd forintot meghaladó jövedékiadó-bevétel mintegy 24 százalékáról, hozzávetőleg 133 milliárd forintról kellene lemondania az útpénztár javára. Emellett el kellene fogadnia, hogy a pénzalap önállóan működik, bevételeit a központi költségvetés nem vonhatja el. Mindezért cserébe az Ukig részvénytársasággá alakulásával létrejövő ÚF Rt. – a közúthálózat kezeléséhez kapcsolódó feladatai mellett – átvállalná az 1990 óta az autópálya-építések finanszírozására költségvetési garanciával felvett hitelekből még meglévő, 285 milliárd forint tartozás törlesztését is.
A gazdasági tárca az önálló, tervezhető bevételekkel és kiadásokkal működő pénzalap létrehozása mellett elsősorban a közutak állapotával érvel: véleményük szerint mintegy 130 ezer kilométernyi út válhat közlekedésre alkalmatlanná hazánkban néhány éven belül egy átfogó rehabilitációs program nélkül – derül ki az előterjesztés tervezetéből. A katasztrofális útállapotokat csupán egy átfogó felújítási, több helyen rekonstrukciós, illetve rehabilitációs programmal lehet felszámolni, számításaik szerint egy évi 370-500 milliárd forintos programmal tíz év alatt elérhető lenne.
Mások úgy vélik, az útpénztár létrehozásában az egyik legnagyobb szakmai bizonytalanság, miként helyezhető államháztartáson kívülre a kizárólagos állami tulajdonnak számító ÚF Rt. Az Európai Unió statisztikai rendszere szerint ugyanis ehhez biztosítani kell, hogy a társaság bevételeinek több mint ötven százaléka piaci jellegű legyen.
A mérleg nyelvét az útpénztár államháztartáson kívülre kerülése felé fordíthatja a rendelkezésre állási díj, amelyet a közutakra felvett hitelek visszafizetésére az államtól kap majd a kassza. Erről a 40-50 milliárd forintról ugyanis formálisan piaci alkuk során állapodnak majd meg az állam és a társaság képviselői. De a piaci jellegű bevételek arányát növelhetik a magánberuházók hozzájárulásai, illetve a technikai bevételek is. Ezenkívül egyértelműen piacinak számít az autópálya-matricák eladásából származó évi 24-25 milliárd forintos bevétel, ami az Állami Autópálya Kezelő Rt. számlája helyett jövőre már az útpénztárba kerülhetne majd.
Ahhoz mindenesetre, hogy az útpénztár és az ÚF Rt. a terveknek megfelelően 2006 januárjában megkezdhesse működését, a gazdasági tárcának alaposan fel kell gyorsítania új programja előkészítését. A pénzügyi tárca illetékeseit legalábbis május elejéig meg kell győznie. Ha másért nem, azért, mert ha a 2006-os költségvetés májusban megkezdődő tervezése során az illetékesek nem számolnak vele, az új konstrukció bevezetése könnyedén 2007-re, a választások utánra csúszhat. (Népszabadság)
origo.hu
Letartóztatták Holló Istvánt Ukrajnának való kémkedés gyanújával
